VERZIÓ - Film

Jackson

Film

Az Egyesült Államokban nem tiltott az abortusz, ám egyes tagállamaiban ez közel sem evidens. Az amerikai Délen ma is tömeges vallási buzgalom, vakhit áll a női önrendelkezés útjában. Mississippi állam egyetlen abortuszklinikája körül rajban osztják az igét, másznak bele, Bibliát lóbálva, az emberek magánszférájába, transzparensekkel, kiabálással próbálva rávenni a klinikát bármilyen célból megközelítő nőket, hogy forduljanak vissza, mert az élet szent, és bármily nehéz helyzetben is vannak, akármiért is döntenének az abortusz mellett, válasszák az éle­tet, „ne öljék meg a gyermekeket”.

Sokkoló filmjében Maisie Crow egyszerre mutatja be az USA déli államainak faji, vallási, társadalmi viszonyait, illetve a szexuális felvilágosítás és a nőgyógyászati ellátás lokális és soványka lehetőségeit. Három nővel találkozunk, akik teljesen eltérő módon kerülnek kapcsolatba az abortusszal. April Jackson négygyerekes fiatal anya, aki újabb nem kívánt terhességgel néz szembe, édesanyjával él, rossz körülmények között. Barbara Beaver fehér, középosztálybeli, „életvédő központot” működtet, az abortuszellenes mozgalom egyik fontos, nagy hatalmú vezetője. Shannon Brewer az államban korábban működő 14 abortuszklinikából az egyetlen megmaradtnak a volt igazgatója. Szimbolikus hármasság: ki kivel van, s ki van ki ellen? S kinek az élete itt az igazi tét?

E nyugtalanító doku minden percéből az kiabál, hogy az abortusz ellen folytatott esztelen és megátalkodott hadviselés pontosan abban teszi a legnagyobb kárt, amiért állítólag vívják: az emberéletben.

November 15., 18.00, Művész; november 18., 17.00, Kino

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.