A címszereplő legelőbb a felmosórongyot forradalmasította. Az önkezével tervezett, öncsavaró padlótisztítót milliószámra értékesítve gazdag lett a holmit eladni segítő (a hetvenes évek végén felvirágzó) tévéshopcsatornáknak köszönhetően, majd számos praktikus terméket ötlött még ki, amelyek ma már a háztartások megszokott kellékei. A korábban Oscar-jelölésekkel elhalmozott, de a szoborra magára eleddig hiába várakozó David O. Russell az ő életének azon periódusát vitte filmre, amelyben a későbbi üzletasszony éppen megküzd a sikerért. Húzza őt az ág is: tönkrement álmok, egyedül nevelt gyerekek, tévésorozatokba beleőrült mama, szoknyapecér papa, ellenséges testvér mind-mind az ő vérét szívják. Ám mégis kitör a megkeseredő, elvált, képzetlen vidéki nő szerepéből, megküzd a nehézségekkel, a kishitűséggel, a gáncsokkal, s végül felvetett fejjel indul meghódítani a jövőt produktumaival. Ami nagyszerű. Meglehet, felvillanyozóbb valami zseniális tudós élettörténetét szemlélve azonosulni a nagy szellemmel, de a Nagy Álom valóra válthatóságának amerikai hitvallását nyugodtan példázhatja egy felmosórongy-dizájner élete is.
A gond az, hogy az erről készülő film is össze- és szétszerelhető elemekből áll. Ide egy kis árulás, oda egy veszekedés; művésznő dacosan néz, úgy csinál, mintha gondolkodna, ármányát leleplezi; a véletlen meg a tévéshopos atyaúristen a kezére játszik; csepp sírás, kiborulás, pötty bölcselkedés – és már kész is az amerikai mítosz (az akarat, a hit, a tehetség elnyeri jutalmát) legújabb kiadása. Olcsó termék ez is, minden tekintetben.
Forgalmazza az InterCom
