Julianne Moore haldokló leszbikus rendőrként a jogegyenlőségért harcol

Film

„A” kategóriás drámában küzd Julianne Moore és Ellen Page a jogaiért. Egy haldokló leszbikus rendőr és autószerelő szerelme az egyenlőtlenség ellen. Filmkritika.

Laurel Hester (Julianne Moore) 25 éve rendőr New Jerseyben, kiváló munkaerő, de történetesen rákos. Az volt az álma, hogy legyen egy szép kis háza, valaki, aki szereti, meg egy kutyája. Mindez teljesült, de a kór miatt kénytelen ügyeit elrendezni, szeretné, ha autószerelő szerelme (Ellen Page) megtarthatná otthonukat, ami a saját keresetéből aligha menne. Laurel a hosszú évek munkájával megkeresett járadékát, rendőri nyugdíját, ha eljön az idő, élettársára hagyná. Csakhogy Laurel leszbikus, és 2005-ben, amikor a történet játszódik, Amerikában a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem örökölhettek így.

A történet valós; az igazi Laurel Hester sztorija olyan nagy port kavart annak idején, hogy (akárcsak a filmben) szimpátiatüntetéseket szerveztek mellettük, esetükről készült egy a Sundance filmfesztiválon különdíjat nyert dokumentumfilm is. Mindezek eredményeként 2006-ban úgy módosították a vonatkozó jogszabályt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is örökölhessék például a nyugdíjat. Vagyis házasságként ismerték el a kapcsolatok e formáját is. A film e ponton ér véget, a sztori pozitív végkifejletét aztán maga az élet írta. 2015 júniusától valamennyi amerikai szövetségi államban legalizálták a melegházasságot, így ugyanazok a jogok illetik meg az azonos nemű házastársakat, mint a különböző neműeket.

false

E példaértékű küzdelmet dolgozza föl a Freeheld, csakhogy Peter Sollett mintha kifelejtett volna valamit rendezés közben. A 103 perces alkotás valahol a 40. perc után kezdődik igazán, egészen addig nehéz eldönteni, mit is akar a film. Fájó hiány a karakterek ábrázolása, mert hiába a remek Julianne Moore és a klassz Ellen Page, ha alig ismerhetők meg filmbéli alakjaik. Mintha direkt kilúgozták volna a filmből az igazi drámát, a küzdő szenvedélyt. Pedig olyan karakterek jelennek meg, mint a rendőr társa (Michael Shannon), aki legalább olyan intenzív részese az eseménysorozatnak, mint Laurel és élettársa, Stacie Andree; a bajtárs nemcsak elfogadja Laurel döntését, de a korlátolt és kirekesztő rendőrségen a kollégáira is képes hatni. Ehhez képest az aktivisták élére álló meleg – aki persze zsidó is, hogy halmozottan sérülékeny csoport tagja legyen – Steve Carell karikaturisztikus alakja mintha viccet csinálna az egészből, a tiltakozás mikéntjéből, annak eszközeiből és a bátor kiállás bármely formájából; még akkor is, ha ez a sztori happy enddel zárul.

false

Ám bármennyire felemásra sikeredett a Freeheld, érdemes megnézni a két főszereplő, az Oscar-díjas Julianne Moore és a frissen coming outolt Ellen Page minimáljátékát, mert egyszerű és szép. És bár Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő felek azonos jogok szerint örökölhetnek, mint a házastársi kapcsolatban élők, egy sor dologban még mindig korlátozva vannak. Az LMBTQ-emberek elfogadottsága pedig a legkevésbé sem sima ügy hazánkban.

A 20. Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál más filmjeit január 24-ig vetítik. A részletes program itt található.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.