Julianne Moore haldokló leszbikus rendőrként a jogegyenlőségért harcol

Film

„A” kategóriás drámában küzd Julianne Moore és Ellen Page a jogaiért. Egy haldokló leszbikus rendőr és autószerelő szerelme az egyenlőtlenség ellen. Filmkritika.

Laurel Hester (Julianne Moore) 25 éve rendőr New Jerseyben, kiváló munkaerő, de történetesen rákos. Az volt az álma, hogy legyen egy szép kis háza, valaki, aki szereti, meg egy kutyája. Mindez teljesült, de a kór miatt kénytelen ügyeit elrendezni, szeretné, ha autószerelő szerelme (Ellen Page) megtarthatná otthonukat, ami a saját keresetéből aligha menne. Laurel a hosszú évek munkájával megkeresett járadékát, rendőri nyugdíját, ha eljön az idő, élettársára hagyná. Csakhogy Laurel leszbikus, és 2005-ben, amikor a történet játszódik, Amerikában a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem örökölhettek így.

A történet valós; az igazi Laurel Hester sztorija olyan nagy port kavart annak idején, hogy (akárcsak a filmben) szimpátiatüntetéseket szerveztek mellettük, esetükről készült egy a Sundance filmfesztiválon különdíjat nyert dokumentumfilm is. Mindezek eredményeként 2006-ban úgy módosították a vonatkozó jogszabályt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is örökölhessék például a nyugdíjat. Vagyis házasságként ismerték el a kapcsolatok e formáját is. A film e ponton ér véget, a sztori pozitív végkifejletét aztán maga az élet írta. 2015 júniusától valamennyi amerikai szövetségi államban legalizálták a melegházasságot, így ugyanazok a jogok illetik meg az azonos nemű házastársakat, mint a különböző neműeket.

false

E példaértékű küzdelmet dolgozza föl a Freeheld, csakhogy Peter Sollett mintha kifelejtett volna valamit rendezés közben. A 103 perces alkotás valahol a 40. perc után kezdődik igazán, egészen addig nehéz eldönteni, mit is akar a film. Fájó hiány a karakterek ábrázolása, mert hiába a remek Julianne Moore és a klassz Ellen Page, ha alig ismerhetők meg filmbéli alakjaik. Mintha direkt kilúgozták volna a filmből az igazi drámát, a küzdő szenvedélyt. Pedig olyan karakterek jelennek meg, mint a rendőr társa (Michael Shannon), aki legalább olyan intenzív részese az eseménysorozatnak, mint Laurel és élettársa, Stacie Andree; a bajtárs nemcsak elfogadja Laurel döntését, de a korlátolt és kirekesztő rendőrségen a kollégáira is képes hatni. Ehhez képest az aktivisták élére álló meleg – aki persze zsidó is, hogy halmozottan sérülékeny csoport tagja legyen – Steve Carell karikaturisztikus alakja mintha viccet csinálna az egészből, a tiltakozás mikéntjéből, annak eszközeiből és a bátor kiállás bármely formájából; még akkor is, ha ez a sztori happy enddel zárul.

false

Ám bármennyire felemásra sikeredett a Freeheld, érdemes megnézni a két főszereplő, az Oscar-díjas Julianne Moore és a frissen coming outolt Ellen Page minimáljátékát, mert egyszerű és szép. És bár Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő felek azonos jogok szerint örökölhetnek, mint a házastársi kapcsolatban élők, egy sor dologban még mindig korlátozva vannak. Az LMBTQ-emberek elfogadottsága pedig a legkevésbé sem sima ügy hazánkban.

A 20. Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál más filmjeit január 24-ig vetítik. A részletes program itt található.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.