Kétségtelen, hogy a többszörös aranykor a múlt ködébe vész, és lassan már az is történelemmé válik, hogy kiradírozták őket az állami filmgyártásból, ám úgy tűnik, az alkotók kedvét nem szegi sem a köztévé „speciális” pályázati rendszere, sem Andy Vajna. Bakony Alexandra a menekültkérdésről szóló népszavazást követte nyomon a mindössze 9 lakosú Zala megyei faluban. Az Iborfia című film elsősorban a kormánypropaganda görbe tükre, hiszen a szavazás után büszkén közölték, hogy a lakosság 100 százaléka ellenzi a migránsok betelepítését. Mészáros Balázs két Németországba költözött fiatalember, két egykori gimnáziumi osztálytárs boldogulását kíséri nyomon; a Schrott című film a humort sem nélkülöző tücsök és a hangya történet, hiszen míg az egyik srác szorgalmasan tanul és reális tervei vannak, a másik bulizik, és mint a filmben is kifejti, „semmilyen más funkciót nem töltök be, csak hogy éljek”.
Hajdu Szabolcs Délibáb című játékfilmjének afféle spin-offja a Kanzoli, ami az azonos nevű amatőr mellékszereplő, azaz Ruzsa Rémusz becserkészését mutatja be, akit ugyan kiválasztottak a szerepre, ám ő meggondolta magát.
Két filmnek is Miskolc a helyszíne, persze nem az, amit a turistáknak mutogatnak. Surányi Z. András Rézangyalok című filmje egy hátrányos helyzetű gyerekekkel teli általános iskola kezdeményezését követi nyomon: mi történik, ha hangszerekkel próbálnak segíteni, Pápai Áron Gergely Iza című filmjének sokszorosan terhelt címszereplője azonban csak magára számíthat. Egy különleges iskolai kalandot mutat be Mészáros Márta és Pataki Éva rendezésében a Bármi legyen, gazdagít, ebben Kecskés Karina színművész csángó gyerekeknek tartott mesetáborával ismerkedhetünk meg.
A Verzió szerkesztőinek volt miből válogatniuk, a fesztivál Magyar Panoráma elnevezésű programjában az említettekkel együtt 12 új magyar dokumentumfilmet mutatnak be.
