VERZIÓ - Magyar filmek a Verzión

Kanzoli, Polgárék és a Rézangyalok

  • - legát -
  • 2017. december 9.

Film

A magyar dokumentumfilmekről leginkább az ugrik be, hogy „valaha szebb napokat látott”.

Kétségtelen, hogy a többszörös aranykor a múlt ködébe vész, és lassan már az is történelemmé válik, hogy kiradírozták őket az állami filmgyártásból, ám úgy tűnik, az alkotók kedvét nem szegi sem a köztévé „speciális” pályázati rendszere, sem Andy Vajna. Bakony Alexandra a menekültkérdésről szóló népszavazást követte nyomon a mindössze 9 lakosú Zala megyei faluban. Az Iborfia című film elsősorban a kormánypropaganda görbe tükre, hiszen a szavazás után büszkén közölték, hogy a lakosság 100 százaléka ellenzi a migránsok betelepítését. Mészáros Balázs két Németországba költözött fiatalember, két egykori gimnáziumi osztálytárs boldogulását kíséri nyomon; a Schrott című film a humort sem nélkülöző tücsök és a hangya történet, hiszen míg az egyik srác szorgalmasan tanul és reális tervei vannak, a másik bulizik, és mint a filmben is kifejti, „semmilyen más funkciót nem töltök be, csak hogy éljek”.

Hajdu Szabolcs Délibáb című játékfilmjének afféle spin-offja a Kanzoli, ami az azonos nevű amatőr mellékszereplő, azaz Ruzsa Rémusz becserkészését mutatja be, akit ugyan kiválasztottak a szerepre, ám ő meggondolta magát.

Két filmnek is Miskolc a helyszíne, persze nem az, amit a turistáknak mutogatnak. Surányi Z. András Rézangyalok című filmje egy hátrányos helyzetű gyerekekkel teli általános iskola kezdeményezését követi nyomon: mi történik, ha hangszerekkel próbálnak segíteni, Pápai Áron Gergely Iza című filmjének sokszorosan terhelt címszereplője azonban csak magára számíthat. Egy különleges iskolai kalandot mutat be Mészáros Márta és Pataki Éva rendezésében a Bármi legyen, gazdagít, ebben Kecskés Karina színművész csángó gyerekeknek tartott mesetáborával ismerkedhetünk meg.

A Verzió szerkesztőinek volt miből válogatniuk, a fesztivál Magyar Panoráma elnevezésű programjában az említettekkel együtt 12 új magyar dokumentumfilmet mutatnak be.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.