VERZIÓ - Háború & béke 2.0

Levelek a pokolból

  • - ts -
  • 2017. december 9.

Film

Rakka 200 ezres város az Eufrátesz partján, Szíria északi részén, bő 150 kilométernyire a kétmilliós Aleppótól, földünk egyik legrégebb óta lakott nagyvárosától.

Ma már senki nem jön azzal, hogy itt normál körülmények között az 1001 éjszaka világában kellene sétálgatnunk. Ma már senki nem idézget afféle bibliai képeket, mint amelyen épp Aleppóban vendégeli meg Ábrahám sk. fejt tejjel a vándorokat, inkább az Armageddont szokás e táj kapcsán emlegetni. Aleppó valaha világcsodája számba menő óvárosa is rég a múlté, a földdel tette egyenlővé a háború.

Mindenki tudja, hogy Szíriát felemésztette a háború. S a világ szerencsésebb felén azt is tudja mindenki, hogy Szíria jó messze van, biztonságos távolságban. Ne is jöjjön közelebb, legkivált menekültek képében ne dörömböljön a kapuinkon, de lehetőleg a panaszával is forduljon valaki máshoz. Mindjárt lenne is egy ötletünk.

De akkor mégis, hogy van az, hogy Rakkában összeáll egy csoport „amatőr újságíró”, ők lesznek a „Rakkát csendben lemészárolják” nevezetű csoport, s minden erejükkel – ez szinte minden esetben az életük kockáztatását jelenti – azon vannak, hogy ne mészárolják le Rakkát, vagy legalább ne teljesen, s a legkevésbé sem csendben, hallja csak meg a világ!

Hogyan készül a döntő ostromra az önkéntes mentőalakulat, mi mozgatja őket, amikor elsőként rohannak be a szétbombázott házak maradékába, hogy a tíz körmükkel ássák ki a még megmenthető sebesülteket?

És mi a terve annak a rádiós dj-nek, aki a lemezeit és a mikrofonját kamerára cseréli, hogy társai igyekvő segítségével az első Aszad-ellenes tüntetésektől dokumentáljon mindent, de mindent úgy, hogy közben maga is tevékeny alakítója, persze sokkal inkább elszenvedője a háborús történéseknek?

Miért nem lépett le időben Nori Sharif a „Halál Háromszögéből”? Jobb volt neki, hogy lehúzott ott öt évet ápolóként – szintén úgy, közben filmezett és film készült róla.

Mindez feltehetően azért alakult így, mert a Szellemváros, az Aleppó, a végsőkig, a Háborús műsor vagy éppenséggel a Nincs hová bújnod hősei – s a legtávolabbról sem „filmhősei” – valamiért, számos szörnyű megpróbáltatásuk közt is arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy minden borzalom dacára a világnak még mindig van egy jobbik esze, s még mindig a helyén van a szíve, amire mégis, mégis érdemes apellálni.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.