VERZIÓ - Háború & béke 2.0

Levelek a pokolból

  • - ts -
  • 2017. december 9.

Film

Rakka 200 ezres város az Eufrátesz partján, Szíria északi részén, bő 150 kilométernyire a kétmilliós Aleppótól, földünk egyik legrégebb óta lakott nagyvárosától.

Ma már senki nem jön azzal, hogy itt normál körülmények között az 1001 éjszaka világában kellene sétálgatnunk. Ma már senki nem idézget afféle bibliai képeket, mint amelyen épp Aleppóban vendégeli meg Ábrahám sk. fejt tejjel a vándorokat, inkább az Armageddont szokás e táj kapcsán emlegetni. Aleppó valaha világcsodája számba menő óvárosa is rég a múlté, a földdel tette egyenlővé a háború.

Mindenki tudja, hogy Szíriát felemésztette a háború. S a világ szerencsésebb felén azt is tudja mindenki, hogy Szíria jó messze van, biztonságos távolságban. Ne is jöjjön közelebb, legkivált menekültek képében ne dörömböljön a kapuinkon, de lehetőleg a panaszával is forduljon valaki máshoz. Mindjárt lenne is egy ötletünk.

De akkor mégis, hogy van az, hogy Rakkában összeáll egy csoport „amatőr újságíró”, ők lesznek a „Rakkát csendben lemészárolják” nevezetű csoport, s minden erejükkel – ez szinte minden esetben az életük kockáztatását jelenti – azon vannak, hogy ne mészárolják le Rakkát, vagy legalább ne teljesen, s a legkevésbé sem csendben, hallja csak meg a világ!

Hogyan készül a döntő ostromra az önkéntes mentőalakulat, mi mozgatja őket, amikor elsőként rohannak be a szétbombázott házak maradékába, hogy a tíz körmükkel ássák ki a még megmenthető sebesülteket?

És mi a terve annak a rádiós dj-nek, aki a lemezeit és a mikrofonját kamerára cseréli, hogy társai igyekvő segítségével az első Aszad-ellenes tüntetésektől dokumentáljon mindent, de mindent úgy, hogy közben maga is tevékeny alakítója, persze sokkal inkább elszenvedője a háborús történéseknek?

Miért nem lépett le időben Nori Sharif a „Halál Háromszögéből”? Jobb volt neki, hogy lehúzott ott öt évet ápolóként – szintén úgy, közben filmezett és film készült róla.

Mindez feltehetően azért alakult így, mert a Szellemváros, az Aleppó, a végsőkig, a Háborús műsor vagy éppenséggel a Nincs hová bújnod hősei – s a legtávolabbról sem „filmhősei” – valamiért, számos szörnyű megpróbáltatásuk közt is arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy minden borzalom dacára a világnak még mindig van egy jobbik esze, s még mindig a helyén van a szíve, amire mégis, mégis érdemes apellálni.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.