Film

Kszi, Simon

Film

Az LMBT-témájú filmek többsége jobbára csak a keserves, szégyenteljes előbújásról szól. Az elfojtásról, az abuzív szülőkről és a társadalom megvetéséről szóló műveket elnézve valós igényként merülhet fel, hogy készüljön végre egy könnyed, hétköznapi film, amelyben egy meleg fiú úgy csetlik-botlik, ahogy azt az átlag rom-komokban meg közepesen giccses tinifilmekben szokás. Nos, a Kszi, Simon mindezt többszörösen is túlszárnyalja.

Igaz, Greg Berlanti is a coming outot teszi a történet vezérfonalává, de olyan érzelmi intelligenciával, friss humorral és arányérzékkel dolgozik, hogy arról csak a néhai John Hughes (Tizenhat szál gyertya, Nulladik óra, Meglógtam a Ferrarival), a 80-as évek középiskolai miliőjének krónikása juthat eszünkbe. Berlanti erőlködés és modorosság nélkül éri el azt, amivel sok sorozat küzd (Riverdale, 13 okom volt, Hea­thers): reprodukálni Hughes szinte enciklopédikus korrajzát egy évtized tinikultúrájáról. Simon és barátai mindent megtapasztalnak az on- és offline zaklatástól kezdve, a hétköznapi rasszizmuson át az amerikai középiskolák sajátos bulizási szokásaiig. A Kszi, Simon nem szerelmesedik bele önnön fontosságába – végig megtartja egyszerű, de ötletes narratív ívét (Simon nyomoz titkos meleg levelezőpartnere után, és a három lehetséges jelölt kilétének megfelelően változik kissé a cselekmény is.) A film szelíden, néha egy kis giccsel tanítgat, de a természetes színészi játék, a keresetlen romantika és a hasonló témájú amerikai filmektől szokatlan diszkrét önirónia ellensúlyozza az apró hibákat.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.