Film

Kukoricasziget

Film

Van egy folyó, az maga a határ. Az Inguri egyfajta természetes békefenntartó Grúzia és Abházia között. Oldja a konfliktust, tavasszal termékeny földet hoz vizével a Kaukázusból, kisebb-nagyobb alkalmi szigeteket alakít ki a folyómederben, szó szerint a senki szigeteit, semleges földdarabokat.

Miközben a partról fegyverek ropogása hallatszik, egy öregember birtokba vesz egy ilyen szigetet. Csónakjával többször fordulva lécet, szöget, mindenféle kunyhóépítésre alkalmas eszközt felhalmoz a talpalatnyi területen, s ahogy kell, szakszerűen neki is áll az építkezésnek. A kalyibát kiskamasz lányunokájával ripsz-ropsz fel is húzzák, aztán pedig felássák a szigetet, hogy a hajlékot kukoricával vegyék körbe.

Hol a természet viszontagságaival kell meggyűrkőzni, hol katonák jelenlétét kell ügyesen kezelni. S ott van még a világszép lányunoka is, akit védeni kell a férfitekintetektől meg persze a sebesülten a szigetre tévedő katonától, akit közben azért menteni, rejtegetni is kell.

Nagy csendek és gyönyörű képek (operatőr: Ragályi Elemér), természet- és dokumentumfilmes eszközök jellemzik George Ovashvili minimalista filmjét. Persze türelem kell hozzá. De Ragályi kékjei kitöltik a sokatmondó csendeket, s a drámai erő sem hiányzik.

A keresett egyszerűségben nem vész el sem a szegénység, sem a háború, megmarad a magány és a kiszolgáltatottság is, még ha a végén csak annyi derül is ki, hogy azért a természet az úr. Győz Ragályi nagy kéksége, és amit a víz adott, azt el is veszi, ám a körforgás sosem marad abba…

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.