Küzdelem a jólétért - Woody Allen: Match Point (film)

  • H.T.
  • 2006. május 11.

Film

Ha a neve nem virítana a stáblistán, azt is gondolhatnánk, rossz helyen járunk. Gyors beszédű New York-i entellektüelek, frusztrált neurotikusok helyett hűvös angolok, törtető külföldiek lepik el a vásznat.

Allen "komoly" filmet rendezett, mely talán attól eredeti, hogy innen is lopott meg onnan isÉ A mag a Theodore Dreiser-regény, az Amerikai tragédia, de az ebből készült parafrázisra, a Hely a tetőn című filmre ugyanúgy találhatunk utalásokat, mint a Bűn és bűnhődésre, Allen régebbi alkotására, a Bűnök és vétkekre, és egyáltalán, a görög sorstragédiáktól kezdve a film noirig sok mindenre.

Hősünk, az ír teniszező, Chris (Jonathan Rhys Meyers) megnyerő modorú fiatalember. Valamikor profi játékos volt, mostanság egy előkelő angol klubban oktató. Simulékony, halk szavú, és szerencséjére szereti az operát - új tanítványa, a tehetős Tom (Matthew Goode) el is hívja egy előadásra, ahol facér nővére, Chloe (Emily Mortimer) is megjelenik. Kölcsönös szimpátia, első randi, halad minden a maga útján, amíg be nem libben a képbe Tom menyasszonya, a sikertelen amerikai színésznő, Nola (Scarlett Johansson), aki más irányba tereli a teniszező vágyait.

Chris és Nola outsider. Nem is csak azért, mert külföldiek egy idegen környezetben, hanem azért is, mert más társadalmi kaszthoz tartoznak, mint a brit testvérpár.

Nagy hátszelet

nem kaptak az élettől; a hiúságok vásárán kénytelenek egyetlen vagyontárgyukat - saját magukat, az érzelmeiket - áruba bocsátani. Pechükre vonzódnak egymáshoz, bár tudják, ez nem éppen kifizetődő. A testvérek sem sokkal gátlásosabbak - Chloe pl. vezető pozíciót szerez a teniszedzőnek egy nagyvállalatnál, mondhatni megveszi a férfit; Tom pedig, ha nem is túl lelkesen, de elfogadja, hogy szülei nem tekintik Nolát megfelelő partinak.

Igazi szociodarwinista példázat Woody Allen filmje, melyből megtudhatjuk, milyen is a (jó)létért folytatott küzdelem, hogyan maradhat életben a leginkább rátermett, és mindebben milyen szerepet játszik a vakszerencse, hisz sorsunk - mint a felvezető, pattogó teniszlabdát mutató képsorból kiderül - egy háló tetején megakadt labdához hasonlatos, néha bizony a véletlen dönti el, hogy elveszítjük vagy megnyerjük-e a meccsetÉ

Demonstrációképpen a film lényegi mozzanatait is a véletlenek alakítják - egy nem várt találkozás, egy figyelmetlenség, egy elszólás, egy késés százszázalékos fordulatokat hoz. Ha közvetve is, de Woody Allen azt üzeni: az élet kaotikus és tökéletesen céltalan, egy kis szerencsével nem csupán előbbre juthatunk, de a legnagyobb bűnöket is könnyedén megúszhatjuk. Így szép lassan csúszunk át karriertörténetből krimibe, miközben Donizetti-, Verdi-, Rossini-operaáriákat hallgatunk. De mi paszszolna jobban? Ugyanakkor a szigetország-ábrázolás sablonos, amolyan "egy amerikai Londonban" típusú (Buckingham Palace, Tate Gallery, Covent Garden) - Allen mentségére szolgáljon, hogy eredetileg New Yorkban tervezte forgatni, csak kissé háklis feltételeit a briteken kívül senki sem teljesítette.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.