"Lars benézett"

Nikolaj Arcel, az Egy veszedelmes viszony rendezője

  • - kg -
  • 2012. december 29.

Film

Magyar Narancs: Dániában közismert Struensee doktor története. Mi izgatja jobban az emberek fantáziáját; a hatalom közelébe jutó reformer vagy a királynőt ágyba döntő szerető?

Nikolaj Arcel: Engem a politikai vonulat izgatott jobban. Jön egy ember szinte a semmiből, bebocsátást nyer a királyi udvarba, ahol aztán magához vonja a hatalmat, hogy a felvilágosodás eszméi szerint átformálja a nem túl felvilágosult Dániát. De tudom, és ezt egyáltalán nem elítélően mondom, hogy a királynőt ágyba vivő férfi aspektusa vonzza inkább az embereket. Jó kis szaftos sztori, mintha csak egy tegnapi botrány lenne.

MN: Az ágyjelenetekben mintha többet mutatnának, mint ami egy jól nevelt kosztümös drámában szokás.

NA: Megpróbáltuk függetleníteni magunkat a díszletektől, és nem a kosztümökhöz szabni a szereplők viselkedését. Amennyire tőlünk tellett, igyekeztünk modern filmet készíteni. A cél a természetesség volt.

MN: Lars von Trier volt a film egyik producere. Úgy nyilatkozott, megkönnyebbülést jelentett, hogy nem járt ki a forgatásra, mert az csak stresszelte volna a stábot. A fiatalabb filmrendezők tartanak Triertől?

NA: A drámai igazság az, hogy Lars von Trier egy nagyon kedves, szeretetre méltó alak. Ennek ellenére, ha ott lett volna a forgatáson, az csak feszélyezett volna, folyton az járt volna a fejemben, hogy na, most mit rontok el a szeme láttára. De azt nem mondanám, hogy félünk tőle; tisztelni viszont nagyon is tiszteljük Larsot.

MN: Mi volt Lars adaléka a forgatókönyvhöz?

NA: Eredetileg a királynő szempontjából akartuk elmesélni az egész történetet, az ő javaslata viszont az volt, hogy van a történetben minimum két másik izgalmas szereplő is, érdemes lenne rájuk is figyelni, nem csak a királynő szerelmi életére. Igaza volt. A vágásra is be-benézett, több szem mégiscsak többet lát.

MN: Hétmillió euróból kellett kigazdálkodnia egy mutatós kosztümös filmet. Kellett spórolni?

NA: Királyi palotát például nem építhettünk, de a számítógépes szakosztály kisegített bennünket. Ott van az a jelenet, amikor a hintó megérkezik a koppenhágai királyi palotához. A palota a mai napig is áll, az egyedüli bökkenőt az jelentette, hogy ez az épület nem az az épület, amire nekünk szükségünk volt, mert az nem sokkal a filmben elmesélt történet után porig égett. Ezen az egy, palotás jeleneten fél évig dolgoztak a szakemberek, és szerencsénkre baráti árat számoltak fel. A másik dolog, amiben a számítógépes effekteknek nagy hasznát vettük, a tömegjelenetek voltak. A film nagy részét Csehországban forgattuk, és az ott filmre vett cseh statisztákat aztán később szépen belehelyeztük azokba a jelenetekbe, amelyekbe nagyobb embertömegre volt szükségünk. Mintha lett volna egy statisztabankunk; voltak lovagló statisztáink, ló nélküli statisztáink, mindenféle hétköznapi dolgot művelő statisztáink, akiket, ha egy háttérjelenet megkívánta, csak elő kellett húzni.

MN: A legelső, gyerekkori filmjeit Star Wars-bábukkal forgatta, hogy zajlott a forgatás?

NA: Stoptrükktechnikával és a kertben talált elemekkel dolgoztunk, fűt, fát, földet hordtunk össze, ebből csináltuk a galaktikus hátteret. A házunk alagsora lett a stúdiónk, nekem és a haveroknak. Napok teltek el úgy, hogy felvettünk fél másodpercet, majd odébb tettük a bábut, és leforgattuk a következő fél másodpercet. Az eredmény egy epikus, egy perc körüli film lett, amiben a Star Wars-figurák, ha kicsit darabosan is, de maguktól mozogtak. Luke Skywalker és Darth Vader szerepelt benne, és természetesen Boba Fett is szerepet kapott. Ezek még a nyolcvanas évek vintage figurái voltak - életem egyik nagy tévedése, amit a mai napig bánok, hogy kicsit idősebb fejjel eladtam valamennyit.

MN: Egy skandináv filmtrilógiára készül. Mi lesz ez?

NA: Krimitrilógiát tervezünk, Jussi Adler-Olsen Nyomtalanul című regényéből és a folytatásaiból. Mindhárom filmben ugyanaz a két detektív jár el (a regényben egy zsidó felügyelő és arab menekült asszisztense a főszereplők - a szerk.) meglehetősen brutális ügyekben. Többet erről nem mondhatok.

"Nem nevezném őrültnek"

Mikkel Boe Følsgaard színész

Magyar Narancs: Hogy kapta a szerepet?

Mikkel Boe Følsgaard: A rendező fiatal, friss arcot akart Keresztély király szerepére, ezért elment Koppenhága, Aarhus és Odense iskoláiba, hogy színészpalántákból válogasson. A három részből álló meghallgatássorozat végén az volt a feladat, hogy Mads Mikkelsennel improvizáljak.

MN: Hogyan készült fel a királyból?

MBF: Bújtam a korszakról szóló könyveket. De filmeket is néztem, hasonló korban játszódó, az őrület témáját hasonlóképp feszegető kosztümös mozikat, az Amadeust például és a György királyt. Bár én egyáltalán nem nevezném Keresztélyt őrültnek. Voltak ugyan olyan feltételezések, hogy elmebajos volt, de mások szerint inkább depresszióban szenvedett, megint mások pedig úgy gondolták, csak tettette az őrületet. Ennek megítélése a nézőre van bízva, ezért nem is volt életbe vágó, hogy az elmebaj természetét alaposabban tanulmányozzam. Ez csupán a figura egyik része.

Szalkai Réka

Neked ajánljuk