képes beszéd

Laza kézmozdulat

Film

Raszkolnyikov közönséges és rendkívüli emberekre osztotta a társadalmat.

A szüleim ugyanígy tettek az ágyneművel, az étkészlettel (mert hát bármikor bekopogtathat hozzánk az angol királynő, Michael Schumacher, sőt akár Koncz Zsuzsa) és magával az étkezéssel kapcsolatban is. A gumisütemény, a kókuszgolyó vagy az almás porlós közönségesnek, a somlói galuska, a citromparfé és a gyümölcskenyér rendkívülinek számítottak (azaz: karácsonyok, születésnapok, vagy amikor az egészséges életmódváltás jegyében megvásárolt kilónyi citromok a hűtő mélyén szottyadásnak indultak). Felnőve Dosztojevszkij szelleme egyébként is ott döngicsélt a fejem körül: meg voltam ugyanis győződve, hogy bár lopni bűn, nekem bizonyos körülmények között jogom van áthágni a törvényeket. Például bármikor besurranhatok a szomszéd házba, ahol véletlenül épp a nagyszüleim laktak, hogy édességet csenjek tőlük (különösen azt a felejthetetlen pehelycukrot, amely mindig pont ellentétesen viselkedett, mint vártam: szopogatás esetén egy pillanat alatt szétmállott, de ha ráharaptam, kettesével törtek ki a fogaim). Egy alkalommal nagymamám rajtakapott, ahogy a hokedlin ágaskodva dézsmálom a cukorkákat, mire úgy meglepődtem, hogy a tároló tányérkát is magamhoz ragadva a kert végéig szaladtam. Még a kerítésen is átugrottam, mire rájöttem, hogy nem vagyok betörő, csak egy hülye gyerek (hülyegyerek).

Egészen más felismerésre jut a hozzám hasonlóan Raszkolnyikov nyomában lépkedő Michel. Robert Bresson 1959-es Zsebtolvaj című klasszikusa ki tudja, hányadik virágzását éli nálunk, szeptember elején a Cinema Niche jóvoltából 35 milliméteres kópiáról is levetítették, aki lemaradt, bánhatja, de még pótolhatja szeptember 19-én 20.45-től, vagy másnap 23.05-től a Dunán. De találtak még klasszikust az MTVA poros archívumában, a Sivár vidéket például kár lenne kihagyni (szeptember 22-én 22.45-től a Dunán), ahogy a Bilincs és mosoly is megér egy estét (szeptember 23-án 21.00-tól az M5-ön).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.