Film

Légy férfi!

Ronit és Shlomi Elkabetz: Gett – Válólevél

Film

Izraelben nem lehet csak úgy elválni. Leginkább azért, mert nincs olyan, hogy (csak) polgári esküvő, hiszen a rabbi által válik legitimmé az egybekelés, így a bíróság és a rabbinátus intézménye (is) elválaszthatatlan egymástól.

Abban az esetben, ha a szétválást a nő kezdeményezi, a férjnek át kell adnia neki a válólevelet – ez a gett –, mintegy szabadsági tanúsítványként, hogy azzal kezdhessen új életet.

Elkabetzék filmje ennek a szimbolikus papírnak a kínkeserves megszerzéséről szól, amely során egy makacsul kitartó férfi 5 éven át küzd a feleségével, a feleségéért, a felesége ellen és a felesége miatt. (A testvérpár To Take a Wife és Siva címmel 2004-ben és 2008-ban már mesélt ugyanezen marokkói zsidó házaspár életéről.)

Ronit Elkabetz Viviane szerepében társadalmi konvenciók és vallási szabályok merev rendszerében, egy férfiak uralta világban próbál harcolni önmagáért, a szabadságáért, amelyhez három előítéletes bíró (rabbi) asszisztál. Az újra és újra a bíróságon rostokoló nő és igyekvő, tehetséges és igazán sármos ügyvédje (Menashe Noy) mindent bevet, csak hogy egyről a kettőre jussanak, ám a könyörtelen, párbeszédre alkalmatlan, igazán utálni való férj (Simon Abkarian) nem adja meg azt, amire a felesége a legjobban vágyik. Nem megy bele a válásba, 5 évig járnak a tárgyalásokra – a férj még börtönbe is kerül, persze csak kis időre, mert mikor épp nincs kedve, nem jelenik meg az idézésen –, számos barát, ismerős vagy épp családtag ágál az ügy mellett vagy ellen, de Elisha Amsallem csak nem hagyja magát. Közben a feleség, a merev, szótlan, zárkózott nő e rengeteg idő alatt egészen kinyílik. Az átlagosnak tekinthető asszony egyszer csak gyönyörű lesz, aki persze egyre türelmetlenebb, és már-már el is éri célját, mikor belefut egy előre nem kalkulált kudarcba, és az lesz az utolsó. S a fekete, feltűzött hajú, középkorú nő, aki után rendesen forgolódnak a fér­fiak, tehetetlenül nézi végig, hogyan veszik semmibe szavát a bíróság rabbijai, vagy épp miképp utasítják elképesztő hangnemben akár csak azért is, mert ki merte bontani a haját. Végül nagyon durva a szabadság ára. De milyen szabadság az, ami lemond az életről? És milyen szeretet vagy szerelem és milyen férfi az, ami/
aki soha nem engedi el a másikat? De legfőképpen milyen társadalom az, ami mindezt megengedi? Illetve nem engedi meg. Vagy­is megengedi az egyiknek, s megtiltja a másiknak – tisztán nemi alapon.

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.