Film

Légy férfi!

Ronit és Shlomi Elkabetz: Gett – Válólevél

Film

Izraelben nem lehet csak úgy elválni. Leginkább azért, mert nincs olyan, hogy (csak) polgári esküvő, hiszen a rabbi által válik legitimmé az egybekelés, így a bíróság és a rabbinátus intézménye (is) elválaszthatatlan egymástól.

Abban az esetben, ha a szétválást a nő kezdeményezi, a férjnek át kell adnia neki a válólevelet – ez a gett –, mintegy szabadsági tanúsítványként, hogy azzal kezdhessen új életet.

Elkabetzék filmje ennek a szimbolikus papírnak a kínkeserves megszerzéséről szól, amely során egy makacsul kitartó férfi 5 éven át küzd a feleségével, a feleségéért, a felesége ellen és a felesége miatt. (A testvérpár To Take a Wife és Siva címmel 2004-ben és 2008-ban már mesélt ugyanezen marokkói zsidó házaspár életéről.)

Ronit Elkabetz Viviane szerepében társadalmi konvenciók és vallási szabályok merev rendszerében, egy férfiak uralta világban próbál harcolni önmagáért, a szabadságáért, amelyhez három előítéletes bíró (rabbi) asszisztál. Az újra és újra a bíróságon rostokoló nő és igyekvő, tehetséges és igazán sármos ügyvédje (Menashe Noy) mindent bevet, csak hogy egyről a kettőre jussanak, ám a könyörtelen, párbeszédre alkalmatlan, igazán utálni való férj (Simon Abkarian) nem adja meg azt, amire a felesége a legjobban vágyik. Nem megy bele a válásba, 5 évig járnak a tárgyalásokra – a férj még börtönbe is kerül, persze csak kis időre, mert mikor épp nincs kedve, nem jelenik meg az idézésen –, számos barát, ismerős vagy épp családtag ágál az ügy mellett vagy ellen, de Elisha Amsallem csak nem hagyja magát. Közben a feleség, a merev, szótlan, zárkózott nő e rengeteg idő alatt egészen kinyílik. Az átlagosnak tekinthető asszony egyszer csak gyönyörű lesz, aki persze egyre türelmetlenebb, és már-már el is éri célját, mikor belefut egy előre nem kalkulált kudarcba, és az lesz az utolsó. S a fekete, feltűzött hajú, középkorú nő, aki után rendesen forgolódnak a fér­fiak, tehetetlenül nézi végig, hogyan veszik semmibe szavát a bíróság rabbijai, vagy épp miképp utasítják elképesztő hangnemben akár csak azért is, mert ki merte bontani a haját. Végül nagyon durva a szabadság ára. De milyen szabadság az, ami lemond az életről? És milyen szeretet vagy szerelem és milyen férfi az, ami/
aki soha nem engedi el a másikat? De legfőképpen milyen társadalom az, ami mindezt megengedi? Illetve nem engedi meg. Vagy­is megengedi az egyiknek, s megtiltja a másiknak – tisztán nemi alapon.

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.