"Lezárult egy korszakom" - Szalóki Ági énekesnő

  • Hó Márton
  • 2006. február 16.

Film

Szalóki Ágit előbb az Ökrös együttes, majd a Besh o droM énekesnőjeként ismertük meg. Egyedi és tiszta hangja, természetes és életteli előadásmódja a legtehetségesebbek közé emelte, így nem volt csoda, hogy 2005 novemberében szólólemezzel jelentkezett. Az viszont Ágit is meglepte, hogy a Hallgató az év dzsesszalbuma kategóriában Fonogram-díjat nyert.

Szalóki Ágit előbb az Ökrös együttes, majd a Besh o droM énekesnőjeként ismertük meg. Egyedi és tiszta hangja, természetes és életteli előadásmódja a legtehetségesebbek közé emelte, így nem volt csoda, hogy 2005 novemberében szólólemezzel jelentkezett. Az viszont Ágit is meglepte, hogy a Hallgató az év dzsesszalbuma kategóriában Fonogram-díjat nyert.

Magyar Narancs: 2004-ben jelent meg a Téli-nyári Laboda című gyereklemezed. Ez volt az első lépés a szólóanyag felé?

Szalóki Ági: Igen, a szárnyaimat próbálgattam. A Hagyományok Háza biztatott, hogy készítsek szólólemezt, de arra számítottak, hogy egy autentikus folklemezt veszek fel majd. Én pedig nem akartam olyat. Végül kompromisszum született: azt mondtam, hogy megcsinálom, de akkor gyereklemez lesz, feldolgozásokkal. Ez nagyon régóta motoszkált bennem. Néprajz szakra jártam, de otthagytam, mert nem igazán tudtam bejárni, aztán a szüleim noszogatására óvónőképzőbe jelentkeztem, így egyértelmű volt, hogy a zenét összekapcsolom a gyerekekkel. Zenekart is szerveztem a lemez előadására, ami jó próbatételnek bizonyult: egyáltalán képes vagyok-e egy zenekart irányítani. Kicsit kiismertem azokat a dolgokat, amelyek menedzser híján elég sok macerával járnak. Másrészt az is fontos volt, hogy milyen módon tudom a zenei világomat megvalósítani. A gyerekkoncerteket kísérő Dés András ütőhangszeres és Lamm Dávid gitáros a későbbi zenekaromnak is tagja lett.

MN: Hogyan született a Hallgató?

SZÁ: Nem volt kérdéses, hogy milyen lemezt szeretnék. Ezek a dalok húsz éve a fejemben vannak, és ez nemcsak azt jelenti, hogy tudom őket, hanem hogy kialakult egy bensőséges viszonyom velük. Elképzeltem egy zenei közeget köréjük, amelyet "hangutánzós-mutogatós" módszerrel magyaráztam el, de a zenészek hamar megértették, hogy mire gondolok.

MN: A lemez legfontosabb kérdése, hogy a népdal egyszerűségét mennyire lehet összeegyeztetni a standard dzsesszelemekkel és a hangszeres improvizációkkal. Nem vész így el a dal formája?

SZÁ: Úgy érzem, a dalok és a hangszeres szólók egyenértékűek. Lefaraghattam volna a szólókból, vagy elénekelhettem volna még hat-nyolc versszakot, de nem tettem. Az volt a kérésem a zenekarhoz, hogy finom, egyszerű, dúdolható szólókat játsszanak. Legyen egy erős alapmotívum, és játsszanak rá bármit, ami erről az eszükbe jut. Pont ez ad végtelen szabadságot és egyben nyugalmat a zenének. Ez a lemez egy első komolyabb próbálkozás, egyszerű, nincsen túlgondolva, de nem is törekedtünk másra, csak hogy megragadjuk a dalok szépségét.

MN: Több Kányádi Sándor-vers is szerepel.

SZÁ: Ezt a véletlen hozta. A Duna TV kért fel arra, hogy Kányádi Sándor születésnapján zenésítsem meg egy-két versét. Fogtam a diktafonomat, elkezdtem olvasni a Kányádi-szövegeket, és ha beugrott valami, azt felénekeltem. Így került végül a lemezre a Mi lennék? és a Napszállatja, napnyugta, mindkettőt Lamm Dávid hangszerelte. Egyébként a gyerekkoncertjeimen Weöres Sándor-verseket szoktam tanítani a gyerekeknek. Nagyon fontos, hogy tökéletes ritmikájú, jó zeneiségű szövegekkel találkozzanak a gyerekek. Én is ezeken nőttem fel.

MN: A Fonogram-díj mit jelent számodra?

SZÁ: Vélhetően nem a világ legnagyobb dzsesszzenészei ültek a zsűriben, de mégis csak egy díj, amely egy egész ország előtt nyilvánossá vált, és persze nagyon örülök ennek, és nagyon hálás vagyok a zenekaromnak. Egyáltalán nem számítottam rá, nem is tudom, mennyire befolyásolja az életemet. A díj után többen megkerestek, hogy meséljek magamról és a zenekaromról. Mondhatom, el lettem kényeztetve, hiszen megcsináltam egy lemezt, és szinte azonnal elismerést kaptam. Más kérdés, hogy a díj nélkül is nagy fordulatot vett az életem, hiszen ezzel a lemezzel lezárult egy elég hosszú korszakom.

MN: A Besh o droMra gondolsz?

SZÁ: Nem feltétlenül, de nyilván nem véletlen, hogy sikerült őket másodszorra is otthagynom. Először a Nekemtenemmutogatol! album előtt léptem ki, 2001 szilveszterén. Azután viszszahívtak, két lemezen megint énekeltem, majd tavaly ismét elváltunk.

MN: A lemezed miatt?

SZÁ: Közvetve lehet, hogy köze van hozzá, de az is lehet, hogy csak egyszerűen megjött az önbizalmam. Nem igazán tudtam egy zenekar utolsó csatlósaként működni, miközben a kvázi- frontembere voltam.

MN: Lesz folytatása a Hallgatónak?

SZÁ: Szeretnék új lemezt a saját zenekarommal és egy nagy vonószenekarral, a másik tervem pedig az, hogy elektronikus zenére énekeljek. Cserepes Károly lesz a segítségemre ebben, ő már több lemezt készített Sebestyén Mártával, nagyon szerény és komoly ember. Ugyanúgy ismeri a népzenét, mint az elektronikusat. Ezt a két világot nagyon nehéz összehozni, a hagyományőrzőt és a korszerűt. Ha összejön, sokszínű, táncolható elektronikus zene lesz. Mindig azt mondtam a Besh o droMban is, hogy én tánccal mérem a zenét, ha meg tudok mozdulni egy zenére, az valamit jelez. Meglátjuk, mi lesz ebből, egyelőre most koncertezem a zenekarommal, Szakcsi Lakatos Béla együttesében is énekelek, és folytatjuk a gyerekkoncerteket.

MN: Pesten nőttél fel, az utóbbi években rengeteg nagyvárosban jártál. A népdal és a városi életmód hogyan egyeztethető össze?

SZÁ: Lehetek akármilyen érzékeny személyiség, ha nem jártam eleget vidéken, vagy nincs személyes kötődésem, akkor nem úgy szólalnak meg azok a dalok. Koránt sincs minden dalhoz személyes emlékem, de ami van, az bennem van. Amikor énekeltem a mérai temetőről, akkor ott voltam a temetőben, láttam a virágokat. Amíg nem jártam Gyimesben, addig egészen máshogy énekeltem a gyimesi dalokat. Engem nem érdekelnek a trendek, de nem tudok úgy létezni, hogy ne kövessem figyelemmel a jelent is. Felmerül bennem, hogy miért nem töltök inkább egy évet Széken, miért nem tanulok meg tehenet fejni, vagy miért nem megyek ki nyáron kapálni a mezőre. Biztos, hogy sokat adna ez is, be tudnám építeni a zenémbe. Nagyon becsülöm például Berecz Andrást, aki rengeteg időt töltött egy-egy énekesnél. Ma a zene szerepe nagyon meghatározó, ezért a zenének valamilyen értéket kell képviselnie, és a zenész igenis politizál a zenével, még akkor is, ha népdalokat énekel. Az, hogy a Sinead O'Connor reggae-zenekarral dolgozik, nagyon fontos üzenetet hordoz. Én nem vagyok ennyire harcias, de ha valaki kiáll a színpadra, annak valamit képviselnie kell. Nem elég, hogy szépen énekel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.