L.Simon László: "A Testről és lélekről film csalódást okozott, nem ütött agyon"

  • narancs.hu
  • 2018. november 21.

Film

Keményen kritizálta a fideszes politikus az elmúlt évek hazai filmes sikereit.

A kormánypárti kultúrpolitikus szerint ugyan valóban sok nemzetközi díjat nyert a magyar filmipar az elmúlt években, de ezek az elismerések nem az esztétikai minőségről szólnak.

"Büszkének kell lennünk a díjakra, ahogy Kertész Imre Nobel-díjára is, de jogos a történelmi filmek iránti igény is. Szerinte a Saul fia zseniális, 'de azzal is szembe kell nézni, hogy nem egy közönségfilm, tíz nézőből kilenc nem tudja végignézni.' Az Enyedi Ildikó korábbi filmjeit nagyon szerető kultúrpolitikusnak azonban a Testről és lélekről csalódást okozott, 'nem ütött agyon'”- derül ki a Népszava tudósításából.

Az állami kultúrafinanszírozás rendszere címmel tartott kerekasztal beszélgetésen L. Simon László nemcsak a az elmúlt évek filmes sikereit firtatta, de arról is beszélt, hogy "az előadóművészeti élet szereplői a helyében nem a taot siratnám, hanem a 27 százalékos áfa 5 százalékosra csökkentéséért cselekednék", de megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot is, mint mondta: „Ebben a formában az NKA-t működtetni nem szabad tovább”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.