Tévé

MasterChef

  • Gera Márton
  • 2014. augusztus 4.

Film

Meg lehet lenni Gordon Ramsay nélkül? Élhet-e úgy az ember, hogy Stahl Judit a főzés csúcsa, s lassan, szenvtelenül rakjuk a tepsit a sütőbe? Nos, kell Gordon Ramsay, van a főzésnek másik oldala, kiabálva dobjuk ki konyhánkból a kezdőket. Ramsay éttermet újít fel, hotelt alakít át, keresi legújabb főszakácsát. De mikor főz?

Hisz ötödik évada keresi a mesterszakácsot, kereste nálunk is, pontosabban Gianni és Bíró Lajos kereste, de ez legyen a legnagyobb baj. Csakhogy nem ez volt a legnagyobb baj; lassan ment a műsor, kerek mondatokkal magyarázták, mit alkottak. Ellenben a tengerentúlon tudják, mi a reality. Fiatal lányok és fiúk mondják, hogy ez az álmuk, egész életükben erre készültek, ami húszévesen azért elég furcsa. Mondjuk minden rész ilyen, kicentizve a fordulatok, a reklám az eredményhirdetés előtt jön.

Persze a fejlődés a lényeg, ravasz játékosok taktikáznak. Hiszen valóban verseny ez, beszólnak egymásnak, tucatnyi katonának főznek, akik közben tankokkal gyakorlatoznak. Felkészült szakemberek számolták ki a megfelelő arányt, meddig lehet húzni a szósz keverését, meddig érdekes egy tálalás. Ramsay továbbra is ordít, furcsa arccal fejezi ki önmagát, de a két másik fickó mindössze mérgesen néz, és még a statisztálás is nehezen megy. Aztán a versenyzők között meg néha ott a lehengerlő természetesség, Willie például húst és egyszerű köretet pakol a tányérra, és tessék, hangos siker.

Valahol azonban meggyőznek. Vagy legalábbis közel vagyunk a behódoláshoz. Talán mégsem azt nézzük, ahogyan nehéz beszédű emberek fürdenek egy nagy házban.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.