Film

Mélytengeri pokol

  • Szabó Ádám
  • 2016. november 6.

Film

Minden idők egyik legsúlyosabb olajkatasztrófájának kitörésekor a Deepwater Horizon olajfúró komplexumon épp a rekordot döntő, hétéves balesetmentes évet ünnepelték – a Kurt Russell alakította biztonsági főnök egy szép díjat is átvesz ezért.

A Mélytengeri pokol mégis kerüli a hasonlóan színpadias jeleneteket. Egy óra, tehát több mint a film fele telik el, mire a pokol felsejlik, először csövekből kiszüremkedő sár és iszap formájában. Ez idő alatt megismerhetünk másfél-két embernyi, tipikus, tisztességes és dolgos olajmunkást; arcot csak az ismertebb színészek figurái kapnak, jellemet ők is alig. Ez részben a mértéktartó rendezés eredménye, Peter Berg a kötelező körökön kívül igyekszik elkerülni a héroszteremtést – nagy igyekezetében viszont hitelesnek szánt, ám igazából elég unalmas tiszteletköröket kell néznünk: hogyan haverkodnak és civakodnak a fúrótorony dolgozói, hogyan épül fel a hierarchia, miért spórolták meg az egyik legfontosabb biztonsági intézkedést a fejesek.

Mikor aztán beüt a krach, a szó szoros értelmében bekövetkezik az apokalipszis. Ilyen mértékű katasztrofális pusztítást legutóbb talán valamelyik szuperhősös film közhelyes városromboló jelenetében láthattunk. Azt ugyanúgy zöld háttér előtt, stúdióban rögzítették, mint ezt, de míg az Acélember tombolása unalmas és olcsó, a Deepwater Horizon tragédiája nem csak valós események alapján készült, de a vásznon is hatásos. A film második fele instant akcióthriller állandó tűzzel és robbanásokkal, olyan fojtogató légkörrel, hogy a néző is füstmérgezést kap.

Forgalmazza a Freeman Film

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.