"Mind az öten bent ültek" - Bodzsár Márk filmrendező

Film

Mozikban az Isteni műszak, a Vajna-bizottság zászlóshajója. A rendezővel beszélgettünk.

Magyar Narancs: A film előtt csináltál egy pilotot. Miért?

Bodzsár Márk: Még a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz pályáztunk, de ez már az alapítvány végórája volt, nem volt már gyártási pénzük, viszont adtak két és fél millió forintot, hogy leforgassam ezt az előzetesként szolgáló néhány percet. Csináltam egy hangulatfilmet, megmutattam a három főszereplőt és az éjszakai mentős élet hangulatát. De mire kész lettem, bedőlt az MMK, úgyhogy fellőttük a filmet a netre. Volt is belőle egy kis balhé, a mentősök azt hitték, őket akarom kifigurázni, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is tiltakozott. Az ő nyílt levelére én is nyílt levéllel válaszoltam, s végül sikerült tisztázni, hogy nem a mentősök kárára elkövetett viccelődés tényállása forog fenn, csak egy játékfilm előzetese.

MN: A kész film bejött már a mentősöknek?

BM: Aki ott volt a díszbemutatón, szerette.

false

MN: A Kontroll elején megszólalt a BKV akkori vezérigazgatója. A mentősöktől miért nincs valaki az Isteni műszak elején?

BM: Felmerült, de nem akartuk, mert már így is nagyon sok kontrollozás van a film kapcsán.

MN: Az Andy Vajna-féle Filmalapnál mi volt a film sorsa?

BM: Tetszett nekik a forgatókönyv, de azt mondták, egyelőre bátortalan és túlontúl első filmes. Ez azért is lehetett, mert én egy 50-60 milliós filmben gondolkodtam, ők meg egy 200 milliósban.

MN: A 200 milliós gyártási támogatásig mi történt?

BM: A Filmalap ötfős forgatókönyv-fejlesztői csapatával kellett konzultálnom. A csapatból Hegedűs Bálintot nevezték ki mellém konzulensnek, ő volt az, aki szorosabban nyomon követte, merre is tart a forgatókönyv. Először egy másfél milliós fejlesztői támogatást kaptam, ami fél évre szólt. A Filmalap arra bátorított, hogy merjek egy drágább filmben, több helyszínben, komolyabb effektekben gondolkodni. Én meg mertem. Az például, hogy a filmben ennyire jól néznek ki a vérzések, a jelentős büdzsénövekedésnek köszönhető.

MN: Valóban nagyon jók a vérzések, és van egy káprázatos nyílt törés is. Ha 60 millióból kellett volna gazdálkodnod, olcsóbb törést kellett volna rendelned?

BM: Az olcsóbb törésekre is megvannak a szakemberek, sokan boldogan előállították volna. Mi Pohárnok Ivánnal dolgoztunk, ő a legjobb az országban.

MN: Ugorjunk egy kicsit: leforgott a film, utána mi történt?

BM: Az első verzió két és fél órás lett - úgy éreztem, ezt még nem mutatom meg senkinek. Elkezdtem lefaragni, s amikor kétórás lett, azt már megmutattam egy szűkebb baráti körnek. Mivel pozitív volt a fogadtatás, úgy éreztem, ezt már megmutathatom a Filmalapnak. Ez még nem a kész, de egy prezentálható verzió volt. Hideg zuhanyként ért az alap reakciója. A döntőbizottságból mind az öten bent ültek a vetítésen, ott volt Andy Vajna, Havas Ágnes, Kovács András Bálint, Miskolczi Péter és Divinyi Réka is, plusz a fejlesztői csapat és még néhányan. Síri csendben ment le a film, majd utána eltelt két hét, és semmi, fogalmunk sem volt, mi fog történni. Mondták, hogy majd értesítenek. Szerintem ez nekik is az első ilyen helyzet volt. A végső vágás jogáról is különböző verziók keringtek, volt, aki azt mondta nekünk, hogy ők is átvághatják a filmet, mások szerint viszont az alapnak csak konzultációs joga van, s mi azt csinálunk, amit akarunk.

MN: Kiderült, kinél a végső vágás?

BM: Nem vágták át a filmet, s nem voltak ukázok sem, hogy mi maradjon, mi repüljön. A Filmalap kirendelt mellénk egy vágókonzultánst; Király Istvánt, aki többek között a Kontrollt is vágta. Előtte nem ismertem, de olyannak tűnt, akivel érdemes leülni beszélgetni. Vele valóban konzultációk voltak; bejött velünk a vágószobába, és két napot eltöltöttünk azzal, hogy átbeszéljük a filmet. Volt, amiben egyetértettünk, sok apró ötletet köszönhetünk neki, s volt, amiben nem értettünk egyet. Ezután született egy végső, még rövidebb változat, amit már nem kellett az alap elé vinni. Ez lett a final cut, s ez is maradt.

Isteni műszak

Mint a sajtónak is eljuttatott rendezői hitvallásából kiderül, Bodzsár Márk lelkiekben már a második filmjére készül, ami jó hír, mert személyében a Filmalap egy olyan fiatalembert biztosított kétszázmilliós bizalmáról, aki feltehetően rengeteget jár moziba, így egyetlen filmes trend sem megy el mellette. Ez meg is látszik a filmjén, sőt más se látszik: az Isteni műszak egy ígéretes képzavar, melyben a máshonnan vett idézetek (hadd ne soroljuk fel Tarantinótól Guy Ritchie-n át Alan Smithee-ig a teljes telefonkönyvet) közti legrövidebb utat mentőautón teszik meg a főszereplők: néhány képregényszerű figura, akik deréktól felfelé és lefelé megint csak más-más filmekből (hadd ne...) lettek öszszerakva. Nem a magyar valóságot szeretnénk számon kérni rajtuk, noha megtehetnénk, elvégre itt játszódik a film, csak annyit, hogy a Zsótér Sándor harmadosztályú ördögével magánbizniszt folytató mentősöket bármi is ehhez a mozin túli világhoz kösse. Mert ha csak műfajozás folyik, faltól falig idézgetés, azt ennél lendületesebben, kisebb hibaszázalékkal kell csinálni.

Forgalmazza az A Company Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.