VERZIÓ - Film

Mr. Gay Syria

Film

Interszekcionalitás – ha valakinek ismeretlen lenne a kifejezés, a Mr. Gay Syria című török–német dokumentumfilm ideá­lis tananyag a megismertetéséhez. A film egy Isztambulban élő kis szír közösség projektjéről mesél. A csoport tagjai mindannyian férfiak, menekültek és melegek. Identitásuk több összefüggő és meghatározó elemből áll, amelyek különböző, szintén egymással összekapcsolódó hatalmi rendszereknek vetik őket alá. Férfiként és viszonylag stabil keresettel rendelkezőkként privilegizált helyzetben vannak, ám melegként és menekültként jóval többet szenvednek a többségi társadalom tagjainál. Nagyjából ezt írja le az interszekcionalitás fogalma.

Ayşe Toprak filmje a meleg menekült muszlim férfiak előtt álló lehetséges életutak közül hármat vázol fel. Mahmud menedékjogot kap Németországban, helyzeténél fogva lehetősége nyílik a szír LMBT-mozgalom megalapítására. Huszein, a szépségverseny győztese Isztambulban kettős életet él: közössége értékei által gúzsba kötve családot alapít. Omar csatlakozhat a szerelméhez Norvégiában. Ahogy a szereplők történetei ellensúlyozzák és kiegészítik egymást, a film maga is szépen összesimuló ellentétekből áll. Dráma és életöröm jó ritmusban váltják egymást, Toprak apró jelenetekben ragadja meg a férfiak életét szétfeszítő honvágyat (és az ezzel összefonódó muszlim identitást) és az önazonosságra törekvést – ehhez a szépségverseny tényleg csak eszköz.

A Mr. Gay Syria hősei bebizonyítják, hogy a meleg és muszlim identitás nem lényegüknél fogva ellentétesek – egy elnyomó rendszer teszi azzá őket.

November 16., 22.00, Művész; november 17., 16.00, Kino

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.