Múmia a kávéházban – Rejtő a tévében

  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 19.

Film

Ma este fél nyolctól adja a Duna Tv Madarász Isti Rejtő-adaptációját, A fekete múmia átka című tévéfilmet. Előtte olvassák el kritikánkat.

Jókedvű mulatozás az elsőtől az utolsó percig, de ennél fontosabb, hogy Madarász Isti rendező számára majdnem ugyanolyan fontos volt a jó stílusérzék demonstrálása, mint a felszabadultságé. A Rejtő Jenő A detektív, a cowboy és a légió című művéből készült, de leginkább a legnagyobb légió-, késtárolás- és oroszhússaláta-szakértő, P. Howard korának ponyvaíróiról és az ő kétes hírű kávéházukról szóló film olyan akar lenni a képernyőn, amilyen a jó ponyva papíron: szórakoztató és könnyed bűnös élvezet az adott műnem önkéntes számkivetettjeitől.

false


Madarász Isti és a forgatókönyvíró Hegedűs Bálint magabiztosan találják meg azt a formát, amely révén gördülékeny a behatolás a sivatagoktól, szemérmetlen gyilkosságoktól és még elvetemültebb hatásvadászattól övezett területre: a kávéház tablóul szolgál egyrészt a megjelent írók agyszüleményeiben való lubickoláshoz – az adott stílust remek képi ötletekkel és jó humorral idéző kamufilmekkel –, másrészt néhány sorstörténet gyorsított lefolyású lebonyolításához. Mert valójában a film dramaturgiája az, ami igazán bravúros, már ha bravúrnak nevezzük, hogy a film roppant sokat akar fogni, és végül nem is markol keveset. A ponyvatörténeti gyorstalpalót már kipipáltuk, de van még jól sikerült, békebeli kávéházi atomszféra-teremtés (jelmezzel, díszlettel, de azért elsősorban mégiscsak Haumann Péterrel), van szerelmi dráma, sőt háromszög, van egzisztenciáliskrízis-megoldás (a tárgy egy gyorsírási fogadás), van szerelmi filozofálás, és végül, de elsősorban akad még egy életközepi és szimultán írói válság felismerése és leküzdése is. És a szálak úgy olvadnak össze, a karakterek és a dialógusok olyan találóan vannak megírva, hogy mi sem tűnik természetesebbnek, mint hogy mindez tényleg kielégítően belefér egy órába.

Csak hát hiába tartja minden rosszlelkű pedagógus, hogy a jókedv nem baj, azért A fekete múmiára mégiscsak rányomja bélyegét a vidámság: a rengeteg – úgy vizuális, mint ötletbeli – jópofaság már hatvan perc alatt is eléri az elviselhetőség és a rettentő fárasztóság határvidékét. Márpedig ott nagyon csúszós a talaj.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.