"Nehéz összevetni Godzillával" - Geoffrey Wexler Ghibli-főnök

Film

Mozikban Mijazaki Hajao utolsó filmje, a Szél támad - remek alkalom, hogy szétnézzünk az általa alapított legendás japán animációs filmstúdió, a Ghibli háza táján. A nemzetközi részleg vezetőjénél kérdezősködtünk.

Magyar Narancs: Most, hogy a stúdió sztárja visszavonult, mi változik?

Geoffrey Wexler: A Ghibli abban a szerencsés helyzetben van, hogy több sztárt is a soraiban tudhat.

MN: Mijazakira gondoltam.

GW: A Ghibli abban a szerencsés helyzetben van, hogy Mijazakiból is többet tudhat a soraiban. Mijazaki Hajaót és Mijazaki Gorót.

MN: A papára, Hajaóra gondoltam.

GW: Mindennap szembejön a stúdióban. Csak a rendezéstől vonult viszsza, de mivel ő az egyik alapító és az egyik főrészvényes is, a Ghibli vezetésében továbbra is aktív.

Mijazaki középen

Mijazaki középen

 

MN: Utolsó filmje, a Szél támad főhőse egy híres japán repülőtervező, akinek a vadászgépeit Pearl Harbornál is bevetették. A film kisebb közéleti vihart kavart, voltak, akiknek nem tetszett a film háborúellenes üzenete, és ezért Japán-ellenesnek bélyegezték.

GW: Pici vihar volt ez, a hangadók a maguk önös politikai céljaira akarták felhasználni a filmet, de a dicsérő szavak és a számottevő siker mellett eltörpült a jelentőségük.

MN: A második világháború még mindig érzékeny téma Japánban?

GW: Köztudott tény, hogy a japán társadalom, s ezen belül is a japán oktatás, egészen máshogy viszonyul a háborúhoz, mint az más országokban, például Németországban elfogadott. Eltérő a második világháborúról való gondolkodás, mint máshol. A film azonban nem tanulmány, arról szól csupán, hogy miként igyekszik valaki megvalósítani az álmait, miközben felbolydul körülötte a világ. Senki sem választhatja meg, hogy milyen korba születik. A nézők többsége a love storyt látta meg a filmben: a love storyt ember és gép, és a love storyt férfi és nő között. Egy biztos, a mi filmünk semmiképpen sem háborúpárti.

false

MN: Mijazaki családja is repülőgépgyártással foglalkozott a háború alatt...

GW: Nem gyártottak repülőket. Repülőgép-alkatrészeket gyártottak.

MN: A Mijazaki-karakterek népszerűsége veri Godzilláét?

GW: Hát, nehéz összevetni őket Godzillával, de a stúdió karakterei itt, Japánban hatalmas népszerűségnek örvendenek. Mélyen gyökereznek a japán popkultúrában. A stúdió mindenféle merchandise kiegészítőt is gyárt; mind közül talán Totoro és Jiji, a Kiki, a boszorkányfutár macsekja a legnépszerűbb.

MN: Volt némi nézeteltérés Mijazaki és az Ollókezű Harveyként is csúfolt amerikai stúdiómogul, Harvey Weinstein között, amikor az utóbbi - hogy piacképesebbé tegye Amerikában - meg akarta vágni A vadon hercegnőjét. Igaz, hogy Mijazaki egy szamurájkardot küldött "zéró vágás" üzenettel Harvey-nak?

false

GW: Akkor még nem dolgoztam a Ghibliben, ezért hivatalosan megerősíteni nem tudom, de annyit mondhatok, hogy házon belül is ismert a történet, és még senkitől sem hallottam, hogy kitalálás lenne. Amit viszont meg tudok erősíteni, az a "zéró vágás" politikája - semmilyen vágást, semmilyen változtatást nem engedélyezünk, de a zenébe és a hangeffektekbe sem lehet a külföldi szinkronkészítés során belenyúlni. Ebben hajthatatlanok vagyunk.

MN: John Lasseter, a Pixar ura és Mijazaki, a Ghibli ura híresen jó barátok. Mióta?

GW: Sok-sok évvel ezelőtt John egyszer csak beállított a stúdióba. Kérte, hadd nézzen körül, ám mi nem úgy működünk, mint egy nagy amerikai stúdió. Persze azért beengedték, hiszen John Lasseternek lenni elég jó ajánlólevél. A barátság azóta tart, de nemcsak John és Hajao között, hanem a Ghibli és a Pixar között is.

MN: Melyik Pixar-film a legghiblisebb?

GW: Ha a pixarosoknak rossz napjuk van, mert nem megy az írás vagy a rajz, John megparancsolja nekik, hogy nézzék meg a Totoro - A varázserdő titkát. Totoro a Toy Story 3-ban fel is tűnik. Szerintem a Pixar-filmek közül a Fel! a leginkább ghiblis. A nyitójelenetre gondolok (lepereg benne a főszereplő öregúr egész élete - K. G.); a tempó, a hangulat, a gyengédség engem mind-mind a Ghiblire emlékeztet.

Totoro a Toy Story-ban

Totoro a Toy Story-ban

 

MN: És fordítva?

GW: A Ghibli-filmekre a külvilág nem igazán hatott soha. Ha valami hatott, az a természet.

MN: Japánban nagy hagyományai vannak az erotikus animációnak - a Ghibli sosem akart nyitni efelé?

GW: A stúdiót azzal a céllal hozták létre, hogy a japán gyerekeknek készüljenek filmek. Ehhez tartjuk magunkat azóta is. Sosem hallottam ilyen tervekről.

MN: Melyik a legfelnőttebb filmjük?

GW: Nagy rajongója vagyok a Porco Rosso, a mesterpilótának. Ha egy harmincas férfi egyszer csak meginog, és felmerül benne, hogy vonzódik az animációhoz, az én ajánlatom mindig a Porco Rosso. Van valami benne, ami megérinti a harmincas férfiakat. De ez csak a magánvéleményem.

false

MN: Egy utolsó szakmai kérdés: milyen a Ghibliben az ebéd?

GW: Messze elmaradunk az olyan óriások mögött, mint a Google vagy az Apple. Egy csendes lakóövezetben vagyunk, kívül Tokió központján. A dolgozók többsége otthonról hozza az ebédet. Olykor főzünk is egymásnak. A banánfagylaltom kiugró siker volt.

Kritikánk a Szél támad című utolsó Mijazaki-filmről itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.