Film

Non plüss ultra

Seth MacFarlane: Ted

  • - köves -
  • 2012. szeptember 11.

Film

Ha okosba' nyomjuk, ki kell jelentenünk, hogy a Ted nincs rajta minden idők legjobb filmjeinek listáján, sem az első tízben, sem a futottak még 990-ben. Ozu, Hitchcock, Renoir, Tarr királysága nincs veszélyben, és Malick is fellélegezhet; Mark Wahlberg és játékmackójának barátsága a filmtörténet jelen állása szerint egyelőre csak a Beszélő Plüssállatok Filmen Mark Wahlberggel listát uralja, azt viszont megfellebbezhetetlenül.

Ha okosba' nyomjuk, azt is ki kell jelentenünk; a részek és egészek közti viszonyulás terén a Ted bizony rosszul teljesít; a filmbeli poénok összege sajnálatos módon elmarad a kívánatos műegésztől. Másképpen: minden plüssbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított dramaturgiai kohézió súlya. De! Maga Ted, e mocskos szájú, porba fingó, kurvázó-füvező és Mark Wahlberggel barátkozó plüssmaci lenne az első, aki a műegész szó hallatán a kritikusra vetné üres gombszemét, és valami marón szellemeset találna mondani. Már ha sűrű züllési teendői megengednék a reflexiót. De nem engedik, mert Tednek - E.T., Micimackó, Pom pom és a mindenkori tévémacik kitagadott, élvhajhász mostohatestvérének - a róla elnevezett vígjáték majd minden gegjénél jelenése van. Wahlbergnek is, de a belőle kilógó cédulából (árcédula lehet, súlyos milliók vannak ráírva) senki sem csinál viccet.

 


 

Ted nemcsak a maci-ember barátságokról szóló filmek, de a vígjátékok kategóriájának is szép példánya, kedvesen otromba próbálkozás, igaz, itt-ott érződik a filmen egy kis filmszerűség, és ez némileg ront az összképen. Egy fölösleges dramaturgiai műszál is maradt a történetben, mintha az alkotók nem a végleges, hanem az eggyel korábban mentett forgatókönyvfile-ból dolgoztak volna. Bármilyen komolyabb fejlődési ív csak félrevitte volna ezt a kreatívan félrevitt, derűsen jelentéktelen történetet, melyből az égvilágon semmi nem következik, hacsak az nem, hogy valakinek egyszer meg kellett csinálnia a Casablanca zárójelenetének, az ember-ember barátság e legszebb filmes lenyomatának plüssmacis-wahlberges változatát. Ezt a valakit történetesen Seth MacFarlane-nek hívják, és eddig közel 200 részt nyomott le egy Family Guy című, ultraplüsshumorú rajzfilmsorozatból.

Az UIP-Duna Film bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.