Film

Philomena

  • - kg -
  • 2014. február 9.

Film

Mit kezd egymással a fehér és a fekete zsaru?

Hát, ugyanazt, mint a mélyen hívő ír nénike és a mélyen hitetlen brit újságíró - csak tudni kell mit kezdeni az ellentétekben rejlő komikusi lehetőségekkel. Máskülönben minek bajlódni a műfajjal, annyi más szakma van a világon. Az ilyet egyébként jobb helyeken (pl. Anglia) tanítják az iskolában, és Stephen Frears mindent tud, amit tanítanak az iskolákban. Tudja, hiszen jobb-még jobb színvonalon évtizedek óta ezt csinálja, s ezt csinálja a hívő nénike és a hitetlen zsurnaliszta buddy/road movie-jában is. Két óra sem kell neki, elég a ma már semmire sem elég 100 perc is, hogy levezényeljen egy akkora drámát, amibe csak beleszakadni lehet. Mert Philomenán nemcsak egy alkalmi udvarló ment át, de az egész katolikus egyház is; a katolikus szemmel bűnös viszonyból gyermek született, de a kisfiú nem sokat maradhatott a lányanyánál, mert a gaz apácák (a történet igaz) jó pénzért örökbe adták a gyereket. S fél évszázad elteltével elkezdődik a film, a gyerekét kereső nénike és a feladatot kereső újságíró története. Nem jár messze az igazságtól, de olyan közel se, aki melodrámát orrol a sztoriban. Frears olyan pontosan működteti a tragikomédia vagy komitragédia motorját, hogy abban sem a melónak, sem a drámának nincs köszönet. A drámát mindig jókor mártja humorba, a humorból mindig jókor vesz vissza az érzelmek kedvéért. Ezen a szinten még egy A-ból B-be esedékes autós helyváltoztatás, tehát a nagy semmi is olyan ökonómiával van megtervezve, hogy az lenyűgöző. Miként Judi Dench és Steve Coogan párosa is.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.