Film

Pókember: Hazatérés

  • - kg -
  • 2017. augusztus 13.

Film

Mivel Pókember sok más mellett arról ismerszik meg, hogy egy kissé nyüzüge gimnazista (hangsúly a gimnazistán), talán nem volt a legszerencsésebb, hogy eddig csupa nagy melák, az érettségit rég maga mögött tudó (vagy soha nem is abszolváló), gyerekképű felnőtt alakította a filmeken. A maga 21 évével Tom Holland, az új fiú áll még a legközelebb korban Peter Parkerhez, neki csak 3-4 évet kell letagadnia, míg az elődeinek legalább egy tízest. A siker nemcsak ezen múlik, de az azért megnyugtató, hogy nem ­Bruce Willis játssza a gimnazistát: ő vagy Stallone most semmiképp sem jöhetett számításba, mert az új Pókember-filmben a mértéktartásé lett a főszerep. Győzött a kispálya. Az új pókfilm legrokonszenvesebb húzása, hogy a világ megmentését egyelőre levették Peter vállairól, az továbbra is a nagyok (a Bosszúállók) reszortja, a srácnak egyelőre egy „gimis vagyok, de hódítani akarok” típusú kamaszfilmben kell elnavigálnia a menzától az osztályteremig vezető úton úgy, hogy ne váljon közröhej tárgyává. Útközben persze be-becsúszik egy kis szuperhősség, máskülönben nem Pókember, csak Ember lenne a film címében, az meg, valljuk be, elég béna lenne. Peter kötelességtudó képregényhős, illően béna a csajozásban, és kellően zöldfülű az akciókban, kap is egy magához mérten fenyegető, szakmunkás főgonoszt – Michael Keaton többször is a levegőbe emelkedik, de nem esik csorba színészi renoméján. Brooklyn mindeközben nem tágul, de Queens igen, a pókruhát öltött helyi Mórickának akad tennivalója elég. Földön, vízen, levegőben és a menzán.

Forgalmazza az InterCom


Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.