Torrentmozi

Okja

Film

Joon-ho Bong mestere a furcsa filmeknek, nagyon is tudja, hogyan kell bizarr hangulattal, képekkel és gondolatmenettel ötvözni a filmes kliséket és akciójeleneteket. Ilyen a Snowpiercer és az Okja is. Bár utóbbi nem visz olyan messzi disztópiába, mint elődje, de itt is a jövőben járunk: Joon-ho Bong a koreai kislány és a rábízott génmanipulált hízósertés („szupermalac”) barátságának kedves és hátborzongató történetét énekli meg. A gonosz nagyvállalati szféra kenyér és cirkusz helyett génmódosított kolbásszal meg szupermalac-szépségversennyel tömné a népet. A főgonosz ikerpár szerepében az a drága jó Tilda Swinton különleges biosertésfajnak hazudott próbapéldányokat közvetít ki a világ farmjaira, hogy alig tíz év múltán újra begyűjtse, és természetesen feldolgozza. Csakhogy a koreai hegyi farmon cseperedő Okja nem a legjobb pörkölt, hanem a leghűségesebb barát címére hajt: kisebb, mint az elefánt, nagyobb, mint a víziló, de aranyos, hűséges és okos, házi kedvencként még a kutyát is lenyomja. Legjobb barátja egy kislány, aki egy radikális állatmentő szervezet tevékeny segedelmével mentené meg a kolbászsorstól. Ami így kijön, az a Szabadítsátok ki Willyt!, némi groteszk humorral és horrorisztikus vágóhídi jelenetekkel. Kicsit giccses és közhelyes, de Aesopus legyen a talpán, aki tud ezek nélkül állatmesét faragni.
S persze akad tanulság is, miszerint a nagyvállalatok gonoszak, a génmódosított élelmiszerek meg még gonoszabbak. Az ember már-már félretolja a kirántott húst, és elgondolkodik vacsorája halandóságán.

Magyar felirat: Hegeman

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.