Luxemburg: EU-csúcs Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország, Ciprus -ez az a hat állam, amellyel az Európai Unió (EU) érdemi tagfelvételi tárgyalásokba kezd az Európai Bizottság választása alapján. A luxemburgi csúcstalálkozó nyilatkozattervezete azonban kimondja: a csatlakozási folyamat ünnepélyes megnyitóját 1998. március 31-én valamennyi, jelenleg társult ország előtt tartják, és a bővítési folyamat mindegyikük számára nyitott, csak más ütemezésben. Az Európai Bizottság évente jelentést készít a tagjelöltek felkészültségéről, így az egyelőre kimaradók közül bármelyik ország átkerülhet a "haladó" csoportba. Az EU-tagállamok egyelőre megosztottak Törökország felvételét illetően -ezt legerőteljesebben Görögország ellenzi, és elvileg meg is vétózhatja a felvételt.
Carlos-per Párizsban Konzultációra Magyarországra látogatott a francia Jean-Louis Bruguiere vizsgálóbíró, aki a majdnem húsz évig körözött Ramirez Sanchez -ismertebb, a KGB által ráragasztott nevén Carlos - venezuelai származású terrorista ügyét vizsgálja. A vizsgálóbíró találkozott Nikolits István tárca nélküli miniszterrel, Vidus Tiborral, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával és a legfőbb ügyész helyettesével, dr. Fábián Jánossal is. Bruguiere kollégáival - a korábbi tiltás után - megvizsgálhatta a terrorista magyarországi tartózkodásai során keletkezett nemzetbiztonsági hivatali dokumentumokat. A 48 éves terroristát három és fél éve fogták el a francia titkosszolgálat munkatársai Szudánban.
RMDSZ: felfüggesztett kormánytagság "A kormánykoalíció szószegése miatt" határozatlan időre felfüggesztette kormányzati tevékenységét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - jelentette be a szervezet szóvivője azután, hogy a bukaresti szenátus nem szavazta meg azt a törvényt, amely lehetővé tette volna önálló magyar egyetemek, illetve egyetemi karok alapítását. A koalíció pártjainak vezetői elítélték, hogy a szenátorok a szavazás titkosságát kihasználva nem tartották magukat a pártvezetőségek utasításához. A kisebbségi nyelveken folyó szakoktatás lehetőségét, egy szavazattöbbséggel, megszavazta a román szenátus. A román elnök, Emil Constantinescu a szavazás utáni napon arról biztosította Markó Béla RMDSZ-elnököt: nem írja alá az oktatási törvényt, ha az nem biztosítja a kisebbségek anyanyelvű egyetemi oktatásának lehetőségét. Remény van arra, hogy a képviselőházi szavazáson igent mondanak a törvény tervezetére. Ismert román emberi jogi aktivisták arra kérték az RMDSZ-t: ne lépjen ki végleg kormányból.
Alkotmányellenes aláírásgyűjtés? Alkotmányellenes célra irányul az az aláírásgyűjtési akció, amelyet a Fejér megyei Pátka lakosai azért kezdeményeztek, hogy a székesfehérvári Rádió utcából kiköltöztetettek közül egyetlen család se telepedhessen le a faluban - jelentette ki a Roma Sajtóközpont kérdésére Palásti Sándor, a kisebbségi ombudsmani hivatal főosztályvezetője. A Fejér megyei Pátkán lakossági gyűlést tartottak, melyen a polgármester Hedlicska Károly is részt vett. (Emlékezetes, hogy a kiköltöztetett családokat a városhatáron kívüli "konténervárosba" - képünkön - költöztették volna.) A gyűlés kétszáz résztvevője hangoztatta: "minden eszközzel megakadályozzák", hogy a kilakoltatott roma családok tagjai közül bárki is a faluba költözzön. E cél érdekében aláírásgyűjtésbe is kezdtek. "A petíció célja sérti a mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának alkotmányban rögzített jogát, sérti az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos jogokat és az alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezéseivel is ellentétes" - jelentette ki erre reagálva Palásti, hozzátéve: maga az aláírásgyűjtés ténye jogilag nem értékelhető mindaddig, míg nincs közjogi következménye - például az, hogy a képviselő-testület ennek alapján hoz valamilyen határozatot.
Egészségügy: sztrájkhelyzet Január végére halasztotta döntését az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (EDSZ) arról, hogy tartanak-e figyelmeztető sztrájkot az egészségügy szerintük nem megfelelő finanszírozása miatt. Az EDSZ lemondásra szólította fel a népjóléti minisztert, mert megítélésük szerint Kökény Mihály folyamatosan halogatja az egészségügyben felmerülő problémák megoldását. Kökény Mihály kijelentette: nem mond le. A szakszervezet szerint a tervezettnél több milliárd forinttal többet kellene fordítani az egészségügyre. A 13. havi bér hiánya és az egészségügy nem elégséges finanszírozása miatt perrel fenyeget a Kórházszövetség: indoklásuk szerint a parlament által hozott törvények végrehajtására nem ad elég pénzt a működés finanszírozásáért felelős Országos Egészségbiztosító Pénztár. Ezért -egy későbbi döntést követően - vagy az OEP-t, vagy az államot közvetlenül kívánják perelni.
Vasutassztrájk: törvénytelen lenne? A Vas-utasok Szakszervezete (VSZ) elégedetlen a bértárgyalások eredményeivel, ezért kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett. Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója szerint a sztrájk törvénytelen, mert ellentmond az 1995-ben kötött hároméves megál-lapodásnak, és a kollektív szerződés egyoldalú módosítására törekszik. Sipos kijelentette: a MÁV bírósághoz fordul a sztrájk jogellenességének megállapítását kérve. Bíró Tibor, a VSZ alelnöke elmondta: elfogadhatatlan, hogy a MÁV a reálkereset növekedését nem dolgozónként, hanem vállalati szinten akarja rendezni, mert ez egyes munkavállalói csoportokat hátrányosan érint. A Mozdonyvezetők Szakszervezete nem támogatja a figyelmeztető munkabeszüntetést; a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete indokoltnak tartja ugyan a sztrájkot, de mégsem csatlakozott a felhíváshoz.
Iszlám találkozó Teheránban Több mint ötven állam részvételével rendeztek háromnapos iszlám csúcstalálkozót; a konferencia végén elfogadott zárónyilatkozatban a házigazdák, az irániak elképzeléseinek megfelelően elítélték és "állami terrorizmussal" vádolták Izraelt. A konferencia résztvevői visszautasították, hogy egyes országok terrorizmussal vádolnak bizonyos muzulmán országokat, és bár elítélték a terrorizmust, hangsúlyozták, hogy különbség van a "gyarmatosítók elleni szabadságharc és az ártatlanok legyilkolása" között. A konferencián egyébként az iraki-iráni háború óta a legmagasabb szintű találkozóra került sor a két állam között. Mohammad Khatami iráni államfő és Taha Jasszin Ramadan iraki alelnök megállapodott, hogy a két ország vitás ügyeiről tárgyalásokba kezdenek.
Északír rendezés: találkozó Londonban Gerry Adams és kísérete személyében hetvenhat év után először jártak az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya, a Sinn Fein képviselői a brit miniszterelnöki rezidencián, ahol Tony Blair brit kormányfővel tárgyaltak Észak-Írország sorsáról. A találkozóra azt követően kerülhetett sor, hogy az IRA idén júliusban tűzszünetet jelentett be. Gerry Adams azt kívánja elérni, hogy Nagy-Britannia a rendezési tárgyalások befejezése után vonuljon ki Észak-Írországból. Tony Blair brit miniszterelnök a tűzszüneti megállapodás betartására figyelmeztette a Sinn Fein vezérét, ellenkező esetben a szervezetet kirekesztik a béketárgyalásokból -jelezte. A brit konzervatívok veszélyesen korainak tartják a találkozót, Adams viszont történelminek nevezte a Downing Streeten tett látogatását.
Halálbüntetés: kizárva Nem hiteles a Tóth Tamás által az Országgyűlés elnökének nemrégiben átadott százezer aláírás többsége. A sárszentmihályi polgármester azért gyűjtötte össze az aláírásokat, hogy elérje: a parlament írjon ki népszavazást a halálbüntetés visszaállításáról. Szakemberek szerint komoly jogi akadályai vannak a népszavazásnak: amellett, hogy az alkotmány egy néhány hónappal ezelőtti módosítása szerint 200 ezer aláírás kell egy referendum kiírásához, Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségei miatt sem állíthatja vissza a halálbüntetést az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondása nélkül. Ezen túl egy alkotmánybírósági határozat is kimondta: az alkotmány szerint nem érvényes büntetési nem Magyarországon a halálbüntetés. Szak-értők álláspontja megoszlik arról is, van-e komoly visszatartó ereje a halálbüntetésnek; többségük szerint nincs.
Morze
Az Egyesült Államokban működő emigráns ellenzéki csoportok élére állna Vej Csing-sen, a legismertebb kínai ellenzéki, akit amerikai nyomásra nemrég engedtek ki kínai börtönéből, és az USA-ba távozhatott. Az ismert politikust Clinton amerikai elnök is fogadta. Egyelőre nem tudni, elfogadná-e Vejt politikai vezetőnek a széttagolt amerikai kínai ellenzék.
Vírusos légúti megbetegedés miatt a Barhiva szanatóriumban ápolják Borisz Jelcin orosz elnököt. Washingtoni körökben hitelt adnak a hivatalos bejelentésnek, de moszkvai szóbeszédek szerint az államfő valójában agyérgörcsöt kapott. Jelcin a szanatóriumban is dolgozik -jelentették hírügynökségek.
Érvényesnek, de eredménytelennek bizonyult a december 16-i szerbiai elnökválasztási forduló, így most sem sikerült megválasztani a Jugoszlávia elnöki székét elfoglaló Milosevic utódját, mivel egyik jelölt sem szerzett elegendő szavazatot az elnöki tisztség betöltéséhez. A 16-i fordulóban egyébként Milutinovic végzett az első helyen, Seselj a másodikon; Vuk Draskovic a harmadik helyre szorult. A negyedik fordulót 21-én tartják.
Lascsik Attila, az ÁPV Rt. egykori vezérigazgatója a Tocsik-Szokai-per legutóbbi tárgyalásán tagadta, hogy bűnös lenne. Lascsikot a perben részt vevő többi volt ÁPV Rt.-s vezetőhöz hasonlóan különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezeléssel vádolják.
270 elavult törvényt és törvényerejű rendeletet várhatóan még ebben a kormányzati ciklusban ki fog selejtezni a magyar Országgyűlés. A legutóbbi statisztikai összesítés szerint több mint öt és fél ezer törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet és határozat, illetve miniszteri rendelet van érvényben.
Az 1998-as költségvetést jóváhagyta a parlament. A büdzsé 2800 milliárd forintos kiadással és 2380 milliárd forintos bevétellel, azaz 420 milliárd forintos hiánnyal számol. A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások a jövő évben 387 milliárd forintot tesznek ki.
A sorkatonák illetménye januártól emelkedik: a havi zsold 3900 forint lesz, ami 11 százalékos növekedést jelent. Tavaly óta már nemcsak a hivatásos állomány, hanem a hadkötelesek illetményének kötelező emelését is törvény szabályozza.
