Film

Ready Player One

  • - kg -
  • 2018. május 5.

Film

A múltfeldolgozásban még Trianonnál sem tartunk, de egyszer talán a 80-as évekig is eljutunk, és akkor végre megszólalhatnak azok a késő Kádár-kori kiskamaszok, akik máig sem heverték ki fájdalmukat. Azt az égető érzést, amit csak azok tudnak átérezni, akiknek az örök sláger Commodore 64 helyett a játékokban szegény Commodore Plus/4-et hozta a nyugatnémet Mikulás. Az, hogy ezt végre kimondhattuk, Ernest Cline kultikus regényének és Spielberg filmváltozatának köszönhető, és ezzel máris nagy mentálhigiénés hasznot könyvelhettünk el. Könyv és film is a szürke jövőben játszódik, de a szivárványos nyolcvanas éveknek állít emléket, annak az évtizednek, ami a Donkey Konggal kezdődött, a Kincsvadászokkal folytatódott, majd azzal végződött, hogy John Cusack egy fej fölé emelt boomboxból az In Your Eyest bömbölteti szíve hölgyének. Még jó, hogy ennek az évtizednek a megszállottja a jövő legnépszerűbb játéka, az OASIS tervezője, a geekek istene, aki végrendeletében kihirdeti, hogy azé lesz egész virtuális királysága, aki megtalálja a játékban elrejtett kinyilatkoztatást, kocka-nyelven a Húsvéti Tojást. Spielberg kamaszai éppúgy a főgeek tojását keresik, mint a gaz nagyvállalat gaz főnöke, míg egy másik szint versenyzői egy még eldugottabb kincs, egy forgatókönyv nevű őskori valami hollétét kutatják. Szegények mindig lyukra futnak, de sebaj, mert az alámerülés a virtuális valóságban két pompázatos jelenetre – egy autóversenyre és egy Kubrick előtti főhajtásra – is elég. Ez kétszer 10 perc tiszta brillírozás, nem várt szép eredmény a 71 éves Spielbergtől.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.