"Remélem, én leszek a vezérigazgató"

Andrew G. Vajna kormánybiztos, producer

  • Iványi Zsófia
  • 2011. május 12.

Film

A rövid úton megszűnő MMKA-ról, a hamarosan megszülető Magyar Nemzeti Filmalapról, valamint a magyar film(esek) kilátásairól beszélgettünk a nemzeti filmszakma megújításáért felelős kormánybiztossal.

Magyar Narancs: Az MMKA minden hibájával együtt az önkormányzatiság elvén alapuló intézmény volt - arra lennék...

 

Andrew G. Vajna: Ebbe most nem szeretnék belemenni.

MN: A Filmalapnál milyen alapon lesz kiosztva a pénz?

AGV: Tehetség alapján.

MN: Azt ki dönti el, hogy ki a tehetséges?

AGV: Tapasztalt emberek, akik ebben a szakmában már letettek valamit az asztalra. 'k meg fogják tudni állapítani, hogy valaminek van-e esélye a sikerre, vagy nincs.

MN: Ez nagyon jól hangzik, de az, hogy ki a tapasztalt szakember, illetve hogy ki tett már le valamit az asztalra, elég relatív...

AGV: Arra, hogy ki tapasztalt, az elért eredményei alapján van bizonyíték. Az ízlés persze egy szubjektív dolog, de az az érdekes ebben, hogy igenis el lehet dönteni egy forgatókönyv alapján, hogy mi tudna megszületni belőle. A végeredményt persze nem lehet biztosan tudni, hisz az több száz ember együttműködésének az eredménye, de azt lehet látni, hogy a tervezett film a magyar kultúrát reprezentálja-e.

MN: 2009-ben ön is pályázott az MMKA elnöki posztjára. Akkor nem gondolta úgy, hogy az alapítvány egy problémás hely?

AGV: Dehogynem. Sőt ezért kértek fel.

MN: Ki kérte fel?

AGV: Pár alapító tag, illetve szakember úgy vélte, jó ötlet lenne, ha én vezetném az MMKA-t, és megkerestek.

MN: Tudtommal pályázott, a pályázati anyagát is olvastam...

AGV: Megkértek, hogy írjak egy rövid koncepciót erre a posztra - ha akarjuk, azt nevezhetjük pályázati anyagnak.

MN: Ha már akkor is úgy gondolta, hogy az MMKA egy teljesen átláthatatlan, valójában nem az önkormányzatiság elve szerint működő, pénzeket baráti alapon osztogató intézmény, akkor miért akarta elvállalni az elnökséget?

AGV: Hogy megváltoztathassuk.

MN: Hát, most megszűnik.

AGV: Ez nem az én kezdeményezésem volt.

MN: Most, hogy az alapítvány megszűnik, sok dolog a Filmalapra száll. Mi lesz az MMKA tartozásaival?

AGV: Azokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kezeli, nem mi. Mi ebben szívesen segítünk.

MN: A filmvagyon, többek között a Mafilm, a Filmlabor, valamint a hozzájuk tartozó ingatlanok viszont a Filmalaphoz kerülnek. Azokkal mi a terv?

AGV: Reméljük, hogy ezekből a kicsit problematikus vállalatokból olyanokat tudunk fejleszteni, amik képesek kiszolgálni a szakmát, és tudják fogadni a Magyarországra jövő külföldi produkciókat.

MN: A Filmalap működését hogyan képzelhetjük el az MMKA működéséhez képest?

AGV: Átláthatóbb lesz, tehát mindig pontosan fogjuk tudni, hogy ki mennyit kapott, illetve mire költi. Idáig több helyen - például az MMKA-nál, az NKA-nál, a Történelmi Alapnál - pályáztak ugyanazzal a produkcióval; három hónapja próbáljuk kibogozni, hogy ki, mire, mennyit és honnan kapott. Ezért szeretnénk bevezetni az "egyablakos rendszert", ahol pontosan követni tudjuk majd ezeket a dolgokat.

MN: Ön a Filmalapban milyen pozíciót fog betölteni?

AGV: Remélem, én leszek a vezérigazgató, de ezt majd meglátjuk.

MN: Ön az InterCom alapítója és elnöke, valamint az etyeki stúdió társtulajdonosa. Ezek a pozíciók nem összeférhetetlenek a magyar filmszakma vezetésével?

AGV: Az InterComnak nem vagyok a tulajdonosa. Etyek fontos, de le fogok róla mondani, amint elindul a Filmalap.

MN: Kik fognak a Filmalapnál dolgozni, döntéseket hozni?

AGV: Még nincs végleges döntés ezzel kapcsolatosan. A következő egy-két hétben egyeztetjük a szakmával a koncepciót. Szeretnénk tudni, hogy van-e olyan pont, ahol eltér az álláspontunk, és ha van, közelebb tudunk-e kerülni, vagy maradunk a mi koncepciónk mellett. Aztán beadjuk a kormánynak a javaslatainkat, és a döntés után kezdünk el gondolkodni, hogy mi legyen.

MN: "A szakma" kiket takar?

AGV: Tegnap (a sajtótájékoztatót megelőző szakmai egyeztetésen - I. Zs.) ott volt vagy 150 ember - gondolom, hogy ők a szakma.

MN: A sajtóanyag szerint az artfilmekre és -mozikra vonatkozó koncepciót még most dolgozzák ki. A művészfilmesek mire számíthatnak?

AGV: Mielőtt látják, hogy mi lesz ez a rendszer pontosan, addig nem kéne kritizálni - én se kritizálok úgy egy filmet, hogy nem néztem meg előtte.

MN: Nem feltétlenül kritizálják, csak nem tudják, hogy mire számíthatnak.

AGV: Több téren várható változás, melyet meg kell szoknia mindenkinek. Normális, hogy tartanak az újtól, az ismeretlentől. Türelemre van szükség, hogy megismerjék azt a módszert, ami nagyszerűen működik a világ minden részén.

MN: A pályázatokról döntő zsűrit ki fogja kinevezni?

AGV: A Filmalap dolgozói. Az a célunk, hogy a szakma legtapasztaltabb képviselői üljenek egy asztal körül.

MN: Az "egyablakos rendszer" értelmében egyazon zsűri fog dönteni minden műfajról?

AGV: Igen, egy zsűri dönt mindenről. Viszont a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban Szőcs Géza egyedül dönt a saját forrásai elosztásáról.

MN: Úgy tudtam, Szőcs Géza nem dönthet pénzekről...

AGV: 800 millió áll a rendelkezésére; van, aki már kapott ebből a keretből. Azt javasoltam Szőcs Gézának, hogy azt, amiről ő dönt, mi adminisztráljuk, hogy egységes legyen a rendszer, ami alatt a tevékenység működik. Az egyablakos rendszerre visszatérve: a szakmai zsűri valószínűleg egy évre fog felállni, de ez még nincs eldöntve. Nagyon fontos, hogy legyen felelősség a szakmában, hisz itt milliárdokról van szó. Szerte a világon tapasztalt emberek kerülnek ilyen döntési pozícióba, mint ez a zsűri fog, és vállalják az ezzel járó felelősséget.

MN: A sajtótájékoztatón elmondták, hogy mostantól minden egyes produkciót a forgatókönyv-fejlesztéstől kezdve egészen a forgalmazásig végigkíséri majd a Filmalap által kinevezett szakember, aki "fogja a kezüket". Ezt azért többféle módon lehet értelmezni: úgy is, hogy segítenek a filmeseknek, és úgy is, hogy kontrollt gyakorolnak felettük.

AGV: Idáig úgy nézett ki a dolog, hogy a pénzt megítélte az MMKA, azt a producer megkapta, és lehet, hogy egy hét, lehet, hogy egy év után jelentkezett a forgatókönyvvel - nem volt meghatározva, ki mikorra készül el. Nálunk az lesz, hogy beadnak egy könyvet, és ha úgy döntünk, hogy az érdekes, de fejlesztésre szorul, akkor kijelölünk egy "development executive"-ot, aki segíteni fogja a produkciót, és megtartja a szükséges fegyelmet, tehát heti kapcsolatban lesz az alkotókkal. A dolog úgy fog kinézni, hogy ha valaki bead egy forgatókönyvet, akkor három dolog történhet: 1. a zsűri azt mondja, úgy jó, ahogy van; 2. azt mondja, hogy a Filmalap nem támogatja; 3. azt mondja, hogy pár dolgon változtatni kéne, például ez és ez a karakter vagy storyline nincs eléggé kidolgozva - ebben az esetben leülünk a rendezővel, a producerrel, illetve az íróval, és megbeszéljük, mi legyen. Ha egyetértünk, az nagyon jó. Ha nem ért egyet a gondolatmenetünkkel, és mi sem az övével, akkor az a film nem kap támogatást a Filmalap keretéből.

MN: A forgatásra is küldenek majd szakembert. Ha ott konfliktus adódik, valószínűleg nem mondják azt, hogy le van fújva a film, hisz már beleöltek egy csomó pénzt. Akkor kié lesz az utolsó szó?

AGV: A forgatás időszakában is jelen lesz egy szakemberünk. Egy forgatás hatalmas szervezéssel jár, rengeteg dolgot számon kell tartani (hány oldalt forgattunk, hiányzik-e valami, ami be volt tervezve stb.) - ezeket tartaná számon, illetve felügyelné a szakember. Ha valami probléma adódik, a kirendelt szakember jelzi nekünk, így időben tudunk segíteni. Számtalan ilyen problémával találkoztam már a pályám során.

MN: Tehát tartalmi/esztétikai kérdésekbe nem szólna bele a szakember?

AGV: Nem, mert a kreatív részét már a forgatókönyvnél eldöntöttük. A forgatáson olyan segítséget kapnak majd a filmkészítők, amilyet még soha életükben, és szerintem nagyon fogják szeretni.

MN: Mekkora támogatásra számíthatnak az egyes filmek?

AGV: Most kétmilliárd forint a büdzsénk, ebből gazdálkodunk - remélem, hogy jövőre fel tudjuk ezt tornászni minimum a duplájára. Egy film alaptámogatása 150 millió lehet (ez kb. ugyanannyi, mint amennyi az MMKA maximális támogatása volt), és arra jöhet még többlettámogatás. Tehát ha a producer nem tudta a saját forrásából megszerezni a szükséges összeget, akkor leülünk és megbeszéljük, hogy milyen feltételek mellett tudunk további támogatást adni.

MN: A nagyobb támogatás nagyobb beleszólással is jár majd?

AGV: Bizonyos helyeken nagyobb beleszólásunk lesz, igen. 150 milliós alaptámogatás esetén nem szólunk bele a folyamatba, de ott vagyunk, és segítünk, például ha szükségük van külföldi vagy belföldi forgalmazásra, reklámozásra. De ha beteszünk további 200 milliót, és ők akarnak dönteni a forgalmazóról, akkor szeretnénk látni a forgalmazóval kötendő szerződést, szeretnénk ellenőrizni, hogy az a forgalmazó megbízható-e. Vannak producerek, akiknek nem elsődleges szempont, hogy lesz-e közönség- vagy fesztiválsikerük - mi azt szeretnénk, hogy érdekelje őket. Ez a szakma felelősséggel is jár: ha valaki ad neked 300 millió forintot, azért vállalj valamennyi felelősséget.

MN: Említette, hogy terveik szerint az idén három-négy film kap támogatást. Lehet tudni, hogy mely filmek?

AGV: Nem tudom, még nem írtunk ki pályázatot.

MN: Tudja, hogy áll a Munkácsy-film?

AGV: Nem, semmit nem tudok róla.

MN: Hollywoodból végleg eljött?

AGV: Nem. Ez egy nagy kihívás, hogy rendbe tegyem vagy inkább előbbre juttassam ezt a szakmát itthon, úgyhogy most többet vagyok itt, mint Hollywoodban, hogy erre a feladatra tudjak koncentrálni.

MN: Ezek szerint nem azért jött el onnan, mert az utóbbi években készült filmjei nem voltak túl sikeresek.

AGV: A Terminátor 3 hozott 400 millió dollárt, az Elemi ösztön 2, ami tényleg egy gyenge film, 120 milliót. Azért ez nem rossz; ezek komoly sikerek.

MN: A sajtótájékoztatón elmondta: az a céljuk, hogy a magyar filmeket populárissá tegyék itthon és külföldön. Van erre vonatkozó tervük?

AGV: Jól kigondolt marketingstratégiával fogunk dolgozni. Külföldön megpróbáljuk úgy reprezentálni Magyarországot, hogy a magyar kultúrát világszerte népszerűvé, izgalmassá tegyük. Számunkra azok a filmek fontosak, amelyek a magyar kultúrát továbbviszik.

MN: Tud példát mondani olyan magyar filmre az utóbbi tíz évből, amely megfelel ennek a célnak?

AGV: A Kontroll. Nekem az lenne a legnagyobb siker, ha tudnánk olyan filmet csinálni, mint például az Amadeus vagy a Holt költők társasága magyar témákból - ezek a filmek megnyerték a fesztiválokat és a közönséget is. Tudom, ez nem könnyű cél, de próbáljuk meg! Ne az legyen, hogy "jaj, ez egy művészfilm, még szép, hogy nincs rá vevő" - legyen rá vevő, tudjuk eladni! Pozitív lépésekhez pozitív hozzáállásra van szükség!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.