DVD

Orca rágta Oscar-díjas - Rozsda és csont

  • - kg -
  • 2013. április 26.

Film

Mi tagadás, frissnek hatott és csak kicsit banálisnak, amikor a jól szituált, hallássérült titkárnő és a frissen szabadult alvilági tuskó egymásra talált Jacques Audiard romantikus bűntörténetében. A számat figyeld!-ben összenőtt, ami nem tartozik össze: a szálkásra gyúrt realizmus Audiard műfaji (főleg az amerikai bűnfilmek iránt érzett) elfogultságaival és a szereplői iránt táplált, atyaian megengedő szeretetével úgy borult össze, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Kicsi, de szép győzelme volt ez a fél szemmel mindig Amerikát leső francia filmnek; Melville cowboykalapja (az, amelyikben A szamuráj Amerika-mániás rendezője előszeretettel parádézott) tökéletesen illett az egy generációval később jelentkező Audiard-ra, akinél a keménykedés és az ellágyulás párhuzamos programja folyik váltakozó színvonalon azóta is.


 

Most épp a Bikanyakból exportált Matthias Schoenaerts köp vért és horzsolja fel az öklét mint utcai harcos és gyermekével mit sem törődő apa, s a jól szituált delfinidomárnők kényelmes életét élő Marion Cotillard-nak a lábát kell elveszítenie ahhoz, hogy Audiard párost csináljon az össze nem illő felekből. Ami leírva banális, az filmen még banálisabb; fájdalom, de ezúttal nem akar összenőni, ami nem tartozik össze: marad a giccs, persze magas színvonalon. Cotillard szépen szenved, ha van lába, ha nincs, Schoenaerts meg jól hozza az ösztönlényt. Bár nem tanácsos rögtön Dardenne-ezni, ha francia nyelvi közegben kallódó fiúcskát látunk, Audiard mintha a belgák szabadalmát is elirigyelte volna.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.