Rút köszöntő: Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.

  • Bori Erzsébet
  • 1998. december 10.

Film

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.WittiEz a beszéd!T. D.1.Tandori Dezső hatvanéves.
Most jönne az: lehetetlen, hogy már hatvanéves. T. D. esetében ez így néz ki: lehetetlen, hogy még csak hatvan- éves. Hiszen özönvíz, világvége, sőt rendszerváltás is volt már azóta, hogy a Töredék Hamletnek, majd az Egy talált tárgy megtisztítása kötettel "kopernikuszi fordulatot" hozott a magyar költészetbe. Aztán csak írt, írt egyre, másképp, a fordításokkal együtt ezek a teleírt könyvlapok (negyvenezer ívre emlékszem) körülérnék az Egyenlítőt, talán nem is csak egyszer. Verebek, lovak és medvék minden mennyiségben, egy sor - mára már tudható: posztmodern - regény, tanulmányok és megmondhatatlan műfajú (esszé is, tárca is, napló is) tandoriádák cikk vagy kötet, sőt/vagy Tandori Live formában, versek, megint csak a versek. És hogy mi jön ki mindebből? Élet és irodalom. Irodalom - a XX. századi foglalata, és előleg a XXI. századból. Élet, ami nekem az eminencia, élethalál kérdése, de erről nem nagyon lehet beszélni. Hagyján, hogy nem tudjuk, miért élünk (irodalmiasabban: mivégre vagyunk a világon), nagyobb gáz, hogy azt se tudjuk, hogyan éljünk. Hogyan kéne élni. Egy szégyen, gyalázat az életünk, botrány az egész, rá se bírunk nézni. Hányni kell, ha ránézünk. Minden emberi leleményességre szükségünk van, hogy eltakarjuk, hazudni kell már ahhoz is, hogy reggel felkeljünk (minek is?). T. D. legnagyobb műve életmű, egy lehetséges élet műve, a verebektől eltanult, a Nagy Koalabajnokságokon évtizedekig csiszolt életé, amelyhez versenyt futó lovak hozzák a transzcendenciát. Egy lehető legkevésbé kártékony (expanzív, romboló, birtokló-fogyasztó stb.) élet, és nincs hozzá ideológia.

És ezzel még nincs vége. Holott itt kéne vége legyen, logikailag ebből egy vége következtetés adódik. De adódik más is, egy bakugrással onnét, ahol a part szakad. T. D. egy de Stael nevű festő képeit mutogatja egy albumból, ez az illető épp azon a napon lett öngyilkos, amelyen Tandori pályára állt egy bizonyos Petőfi-pályázat elnyerésével. A festőnek látszólag semmi oka nem volt rá, hogy kivesse magát kies antibes-i műterme ablakából. T. D. szerint nem volt türelme kivárni azt az egy órát, ami mindennap eljön, kinek reggel, kinek délután, a szuicidális óra, amikor az ember még azt a kazettát is utálja, amelyet maga állított össze kedvenc zenéiből - best of Tandori -, de ha kiállja, hogy megállja, akkor egy óra múlva, de legkésőbb holnap, isteni jó lesz megint ezt hallgatni.

2.

Ez a tanulságos eset egy filmben hangzik el, múlt pénteken adta a tévé, előre hozott születésnapi üdvözletnek szánhatták, csak elfelejtették mondani, Papp Gábor Zsigmond készítette 1996-ban, ez volt a vizsgafilmje. Könnyen lehetett volna "ráépülős" darab, hogy fogok magamnak egy alkalmatos palit, aki majd elviszi, megcsinálja helyettem az egészet. Nem lett az: nemcsak elvesznek Tandoritól, hanem adnak is neki. A film úgy járja körül a címszereplőt, hogy körüljárja vele a színhelyt, a tetthelyet, a Krisztinát, ahol az alkotók meglepetésként, ajándékba falfirkákon, utcatáblákon, a hetes buszon megvalósították T. D. egynémely képversét, ideogrammáját. Tandori az a személy, akit nyugodtan ki lehet állítani az utcasarokra, teszem azt a nulla kilométerkő mellé, onnan is jókat fog mondani. Ezúttal szerencsére a filmesek is dolgoztak, gondolkodtak, voltak képi ötleteik arra, hogy a végtermék ne csak hallgatható, nézhető is legyen. (Lévén szó vizsgafilmről, a képi gyönyörűségek enyhe túltengését bocsánatos bűnnek kell tartanunk.) Papp Gábor Zsigmond már a negyedik filmnél tart azóta, A Collegium végnapjait (az Eötvös-kollégium szétveréséről), a Kazót (a Kazohínia című kultregényről) és a Budapest retrót (emlékjelek a hatvanas-hetvenes évekből), ha szembe jönnek, ne kerüljék ki.

3.

Th. Bernhard szerint ötvenen túl minden év gyalázat. Addigra (eddigre) mindenki halálra mocskolja magát. (Ki többé, ki kevésbé, de azért halálra.) Igaza van, és ebből mit sem von le, hogy ő is túlélt. Még öngyilkos sem lett - az általános hiedelemmel és szuicidiumra felbujtó munkásságával szöges ellentétben. Határos a lehetetlennel: itt lenni, és nem lépni bele, ugrálni közt, mint a veréb. És nem hagyni mást magunk után, csak verset, ami egyébből sem áll, mint ami nincs is. Ez joggal számít csodának. Aki Tandorit unja, az életet unja.

Bori Erzsébet

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.