Rúzs, reptér, satöbbi

Film

Dustin Hoffman után elég nehéz újat mutatni, ha valaki a "munkát csak női ruhában kapó férfit" kíván vígjátéki körülmények közt eladni.

A svéd rendező, Marten Klingberg próbálkozása tulajdonképpen így sem ügyetlen - de távolról sem az a lényeg itt, hogy Valle (Jonas Karlsson) miként fér Maria bőrébe, amikor a légitársaságnál a nagy emancipáció miatt csak női pilótákat alkalmaznak.

Van itt ugyanis valami, ami alapjaiban veszi élét az egész helyzetkomikumnak. Persze igényesen megcsinált történettel van dolgunk, így van min mosolyogni, és a színészek sem csapnivalók. De az az alaphelyzet, miszerint látnunk kellene valami furcsa és eget rengető határátlépést a nemi szerepek között, a film kontextusában egyszerűen nem létezik: az eset pikantériája - amire anno Tony Curtis és Jack Lemmon is rájátszottak a Van, aki forrón szeretiben - Klingberg feminizmussal, queer-elmélettel és crossdressing-fogalmakkal dús Svédországában egyszerűen bagatell. Valle ugyanis már-már utópisztikus szexuális liberalizmusba csöppen: vadfeminista nővére queer-kommunájában kap szállást, anyja éppen házasodni készül élete nőjével, felesége elhagyja egy hatvan évvel idősebb öregúrért, munkatársai és kiszemelt barátnője pedig olyan természetességgel biszexuálisok, hogy Valle genderváltása meg se kottyan nekik.

Hogy akkor mégis mi a konfliktus? A fene tudja. Talán éppen ez a lényeg: látni, amint ez az egész konfliktustalanul működik, hogy egyszerűen derűs. Ezzel Klingberg kicsit tovább is lép, kicsit egy helyben marad: valami újat mutat, régi viccekkel - tulajdonképpen szórakoztatóan, de mindenekelőtt tök természetesen.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.