Tévétorrent

Save Me

Film

Egy fekete lány eltűnése senkit sem érdekel, kivéve, ha tehetős fehér szülei vannak. A 13 éves Jodyt vér szerinti anyja és egy menő klubtulajdonos neveli, de biológiai apja a lecsúszott, nőről nőre vándorló Nelly, aki tíz éve nem látta a lányát. A család a hivatalos úton, míg Nelly saját szakállára kezd nyomozni. Lennie James torokszorító, de különös humort sem nélkülöző sorozata azonban többre kíváncsi, mint egy gyerekrablás története.

Az amerikai sorozatok úgy prezentálják diverzitásukat, mintha valami hőstettet hajtottak volna végre azzal, hogy a társadalom marginalizáltabb feléről is tudomást vesznek, arra viszont már kevesebb figyelmet fordítanak, hogy a szereplők köré organikus, valóban megvilágító erejű történetszálakat szőjenek. James sorozatában szerves egészet alkot a Nelly közvetlen környezetét és hátországát adó lepukkant deptfordi lakótelep közössége (a sötét tónusú sorozatnak üdítő, szinte abszurd ízt adnak a tarka mellékszereplők a gördeszkázó csadoros lánytól kezdve a kólásüveggel rögbiző szikh úriemberekig). James íróként és színészként is mesterien építkezik: ahogy forgatókönyve fokozatosan nyeri el egyre rémisztőbb mélységeit (elvégre London pedofil underground klubjaiban merülünk el), úgy Nelly figurája is egyre árnyaltabb lesz.

A néző is sokszor kényszerül átértékelni a viszonyát Nellyhez, hiszen alapvetően kihasználja a szeretőit és a barátait, ugyanakkor spontán hősiessége is többször megmutatkozik. A Save Me sokszor oldja egy kis abszurd humorral keserű üzenetét, de ez csak álca: Lennie James nagyon mélyre ás.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.