Film

Shazam!

  • - kg -
  • 2019. május 11.

Film

Akinek van füle az ilyesmire, tisztán hallhatta a feltörő kollektív sóhajt, a megkönnyebbülés egyezményes jelét, amellyel oly ritkán találkozni, amikor a DC-képregényekkel próbálkozó Warner a Disney által uralt Marvel-univerzum kihívásainak igyekszik épp megfelelni. Már az is ünnepi pillanatnak számított, amikor a búsképűlovag-bizniszben (Batman, Superman) megfáradt stúdió felfedezte magának az amazonokat (Wonder Woman) és a víz alatti humort (Aquaman), ám most egyenesen örömtüzek gyúltak, hogy a Shazam!-nak hála a szárazföldi humor és a családi értékek kerültek terítékre.

És valóban: amikor a 14 éves Billy nemcsak új nevelőszülőkhöz, de egy fura szakállú varázsló révén új testbe – egy böszöm nagy szuperhősébe – költözik, és első dolga, hogy sörhöz jusson, mert felnőttnek azt szabad, ezt nem lehet másképp értékelni, csakis a jó iránynak. Hogy ez mi is, arról Tom Hanks például sokat tudna mesélni, a Shazam! készítői meg is emelik kalapjukat a ’80-as évek testcserés vígjátékainak legnagyobbika, a Segítség, felnőttem! előtt. A kalaplengetés (naná, hogy a lábzongora kerül elő!) szép dolog, és az ígért humor sem marad el, bár nagy balféknek kell ahhoz lenni, hogy a „kiskamasz szuperhőstestben” szituból se tudjon valaki legalább négy-öt épkézláb poént kifacsarni. A jobbakat az előzetes mind le is lőtte, de nem baj, hiszen az örömhírek olyasmiket is említettek, hogy szív és lélek. Erős szavak, főleg, hogy semmi okunk iderángatni őket, hacsak azt a definíciót nem vesszük, hogy a szív és a lélek egyenlő vagy féltucatnyi cuki árva ismétlődő mutogatásával.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.