Film

Nem egészen két hét múlva, június 9-én kezdődik a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál idei eseménysorozata. A "Bartók+" tematika immár a tizedik alkalommal veszi majd birtokába az egykori acélvárost. Ennek apropóján a fesztivál igazgatóját a zene városformáló szerepéről, a rendezvény történetéről és jövőbeli kilátásairól kérdeztük.

A Sin City, az Elizabeth: Aranykor, Az űzött vad, A belső ember vagy éppen A bűn árfolyama 46 éves, Oscar-jelölt sztárja megjelenésünk napjától az Anyátlanok című film főszereplőjeként domborít a magyar mozikban. Mi a londoni filmfesztiválon beszélgettünk vele.

Zajlik az élet a filmjei körül. Az idei szemlén a legjobb első film díját elnyerő Team Buildinget visszahívták a forgalmazásból, a Czukor Show-t viszont a netes debütálása után a mozisok nem játsszák. Mindeközben Kocsis Ágnes rendezése, a Pál Adrienn Cannes-ban mutatkozott be.

A negyvenkét éves dzsesszzenész, Clint Eastwood és (az egykori modell) Maggie Johnson elsőszülöttje jelenleg Párizsban él. Nevéhez négy szólóalbum, néhány filmszereplés és Eastwood-filmek (például a Titokzatos folyó, a Millió dolláros bébi vagy a Levelek Ivo Dzsimáról) kísérőzenéi köthetők. Zenekarával május 20-án a Millenáris Teátrumban lép fel - ennek apropóján beszélgettünk vele telefonon.

Május 12-étől tizenkét napon át ő a cannes-i filmfesztivál arca; a fesztiválról és különböző spirituális dolgokról beszélgettünk vele Párizsban.

Balkáni barátaink sorra nyerik a nagy nemzetközi filmfesztiválok díjait. Rendészet, nyelvészet című filmjével immár Corneliu Porumboiu is feliratkozott a román fesztiválgyőzők Mungiu, Puiu, Mitulescu, Muntean nevével fémjelzett táborába. A rendezővel a héten mozikba kerülő filmje kapcsán telefonon beszélgettünk.

A butaság univerzális - Matthijs van Boxsel szerint ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy A butaság enciklopédiája című könyvét immár 17 nyelvre lefordították. Meg talán az is, hogy ami a balgaság dicséretét illeti, a hollandusoknak nincs párjuk az irodalomban. A szerzővel budapesti látogatása alkalmával beszélgettünk.

Az isztambuli Boszporusz Egyetem és a Közép-európai Egyetem professzora megjelenés előtt álló könyvében (Of Their Own Free Will and Desire - Conversion and Apostasy in the late Ottoman Empire / Saját szabad akaratukból és óhajukból. Megtérés és hitehagyás a kései Ottomán Birodalomban) kiemelt helyen kezeli a magyar szabadságharcosokat, akik Törökországban kisebb diplomáciai perpatvart okoztak a 19. század közepén.

A Washingtoni Katolikus Egyetem zenei igazgatója, az Aspeni Zenei Fesztivál vezetője és az ottani Karmester-akadémia alapítója. 2002-ben mutatták be az Oregoni Szimfonikusok közreműködésével az ő elképzelései alapján készült multimédiás produkciót, a Lázadó Requiemet, amely a terezíni koncentrációs táborba deportált, majd többségükben Auschwitzban megsemmisített zsidó művészek helytállását idézi fel. A világ és a Vöröskereszt felé kirakatként mutogatott táborban 1943-44-ben tizenhat alkalommal adták elő Rafael Schaechter karmester vezényletével Verdi Requiemjét. A terezíni tábor százötven fős kórusa túlélőinek visszaemlékezéseit narratív módon felhasználó előadás május 9-én Budapesten is megtekinthető lesz a Vasúttörténeti Múzeum Orient Csarnokában. A hatvanöt éves karmesterrel ennek apropóján beszéltünk.

Két évtizedet húzott le karakterszínészként, míg végre igazi sztár lett A gyűrűk urában. Új filmje, Az út megjelenésünk napján kerül a magyarországi mozikba. London és Toronto filmfesztiválján beszéltünk vele.

Ha csak annyit súgok meg, hogy a Csillagok háborújának (A birodalom visszavág c. fejezetében elhangzó) kulcsmondata szinte szó szerint megegyezik a Tetro döntő közlésével, nos, a napnál is világosabb, hogy miféle kalandok várnak itt ránk. Erről sajnos többet nem mondhatok, nyilván az önök biztonsága érdekében.

Mostanában a teljes művészi szabadságot és a kisebb filmeket favorizálja. Új filmje, a Tetro személyes hangvételű darab, mely a "semmi sem így történt, de minden igaz" művészi ars poetica jegyében született. Francis Ford Coppola e-mailen válaszolt a Narancs kérdéseire.

Márciusban jelent meg a kísérleti könnyűzene legpatinásabb magyar képviselőjének, a Trottelnek a tizenegyedik albuma Embryo címmel, elektronikával bőven nyakon öntött, pszichedelikus zenével, az előzőekhez hasonlóan saját kiadásban. A zenekar alapító atyjával és basszusgitárosával, a kiadó egyszemélyes főnökével, Rupaszov Tamással ennek apropóján beszélgettünk.