Film

Sleeping Beauty

  • Szabó Ádám
  • 2012. augusztus 5.

Film

Szenvtelenül követjük Emily Browningot albérleti lakásából a bordélyházig, majd vetünk pár pillantást a lelki síkjaira is, amint pénzszűkében lévő egyetemistából önmagát kizsákmányoló, magát is már csak tárgynak tekintő nővé válik. A síkjai mellett az idomairól sem feledkezhetünk meg, oly sokat látni őt a vásznon ruhátlanul. Browning (szerepe szerint: Lucy) útját érdekes figurák szegélyezik - érdekesek, mert szinte semmit nem tudunk meg róluk, honnan jöttek és miért, kik ők, és mit keresnek ott. Igaz, mindezeket róla sem tudjuk meg, bár a 100 perces műidő tetemes részében rajta pihen a kamera. Láthatjuk például, amint melózik, és kísérletben vesz részt, hogy pénzt szerezzen, majd szemünk előtt éget el egy bankót, csak úgy. Az efféle ellentétpárok alkalmazása meglehet gyermeteg megoldás, pedig Julia Leigh rendező láthatóan sok művészfilmet nézett, és ragadt is rá valami: megtanulta például, hogy ha nincs zene, képi effekt, semmi, akkor az egyszerű mozinéző agya beáll, hogy itt bizony valami készül, mégpedig a művészi címszó alatt. Így van ez most is, viszont ezúttal elmarad a drámai végkövetkeztetés. Leigh ugyanis csak kacérkodik az olyan fogalmakkal, mint a szépség, a fiatalság, a vágy, de nem gondol felőlük semmit. A Sleeping Beautyra így tetszőleges számú értelmezés ráhúzható: a gyönyör, a kellem kizsákmányolásáról szóló elmélet éppúgy megállja a helyét, mint a képek mögött a mai fiatalság ellentmondásos portréját feltételező gondolat - csekély engedményekkel persze. Magyarul a befogadón áll vagy bukik a film sikere.

Az ADS Service bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.