Film

"Nyitva akarom hagyni a kapukat, 21. századi bluest szeretnék játszani" - mondta Skip McDonald egy évtizede, Little Axe nevű zenekara indulásakor. Akkoriban úgy tűnt, hogy a zeneszerző-gitáros-énekes szerteágazó zenei pályafutásában csak egy újabb kaland ez az irány, de immár a Little Axe negyedik albuma és az A38 hajón adott koncertje is azt tanúsította: a blueszal McDonald nem máshova, mint hazatalált.

Szállj ki, és gyalogolj címmel jelent meg a Heaven Street Seven ötödik lemeze. Könnyen megjegyezhető dalok, nem túl bonyolult szövegek, semmi világmegváltás, be- vagy kiborulás. Ennek ellenére úgy tűnik, a zenekarnak inkább a hazai pálya hátrányaival kell számolnia. Persze szó sincs tragédiáról.

A megjelenésünk napján startoló Francia Filmnapok díszvendégeként Budapestre érkező osztrák rendező A zongoratanárnő című munkájával vált világhírűvé. Most a Farkasok ideje van soron, ami a rendezvény után is a magyarországi mozik műsorán marad, s ha ez nem lenne elég, a héten retrospektív vetítéssorozat indul életművéből - ugyancsak a mondott program keretében. Ám mi nem tudtuk kivárni, míg ideér: egészen Párizsig szaladtunk elé.

Minek ezt szépíteni: a botrányfilmjeiről elhíresült osztrák filmrendező, Michael Haneke új mozija, a Farkasok ideje botrányosan rossz. Pedig a felütéssel nincsen semmi gond: a középosztálybeli család egy erdei vityillóhoz érkezik, valószínűsítjük, vakációra, ám a házukba már beköltözött egy másik família, akik puskával fogadják hőseinket. Kisebb szóváltás, a családfőt lepuffantják, az életben maradt mama (Isabelle Huppert) két gyerekével vándorlásba kezd, melynek során nyilvánvalóvá válik, hogy a környéken és a világban valami katasztrófa történhetett: csapatokba verődött rossz arcú emberek mindenfelé, égő marhatetemek és szénakazlak, sötétség, köd, hideg, síri csend és hullaszag.

A világ kicsi, a rendező kedves színésznőjét - a Farkasok ideje és A zongoratanárnő főszereplőjét - Cannes-ban sikerült elkapnunk.

Szemző Tibor: Amikor az ember gyerekkorában először hallja Kőrösi Csoma történetét, jeges borzongás vesz erőt rajta, mondjuk Simon Templar volt rám efféle hatással kiskoromban. Rendkívül kalandos, hogy valaki felkerekedik, és bejárja a fél világot. Gyerekkorom a bolsevizmus idejére esett, amikor nemigen lehetett utazni, Csoma alakja egzotikus volt - ez a vonzalom volt a primer motiváció. Aztán később időről időre visszatért az alakja valamilyen összefüggésben. Volt aztán egy pillanat, amikor elementáris erővel merült fel a személyén keresztül saját sorsunk megértése. Mert az ember sok mindent - alapkérdéseket - képes megérteni az ő életén, sorsán, útján keresztül. Hozzásegíthet a megfejtéshez.

Túl sok filmet készített már férfiakról (Police python, A fegyverek választása, Saganne erőd, Az unokafívér) ahhoz, hogy végre két nőt szembesítsen az áldozat és a kínzó tükörszerepével. Pakisztán, India, Kína bebarangolása után a Tokiói tortúra elkészítésével Japánba helyezte identitáskereső kameráját. A huncut szépségű Sylvie Testud és a kőszobor eleganciájú manöken, Kaori Tsuji kettőse szórakoztató, helyenként mulatságos, helyenként morbid mesét mond el az elfojtások, a rituálék nyelvén.

Az elmúlt hetekben hozták nyilvánosságra az idei Oscar-jelöltek listáját. A legjobb külföldi film kategóriában versenyben van Ondrej Trojan cseh rendező egy kis hegyi falu nevét viselő Zelary című alkotása is, s ez azt jelenti: nekünk is van kiért izgulni. A film főszereplőjével beszélgettünk.

A feje a legmeghökkentőbb: hatalmas, mint egy köztéri szoboré, boltozatos, mint a bikáé. Fapofája visszafogottsága ellenére durva benyomást kelt, kemény, macsós a viselkedése, ezt eddig szépen kamatoztatta a szenvedélyes spanyol filmekben. Már a címek sokat elárulnak: Sonka, sonka, Aranyhere (mindkettő Bigas Lunától), Eleven hús (Pedro Almodóvartól), Démoni szeretők, Lábad között, Szájból szájba... A Mielőtt leszáll az éjben, a kubai származású, homoszexuális költő, Reinaldo Arenas szerepében ismerte meg a világ, tán az Oscar-jelölés miatt. A héten John Malkovich rendezői bemutatkozásában, a Táncos a házban című filmben láthatjuk viszont. A Velencei Filmfesztiválon beszéltünk.

"A farkasok órája közel, de a pajzsok még nem repedtek meg, a Gonosz trónja szilárd, de nyugat felől már felszálltak a sasok, halál az árulókra, a szövetség él, holnap új hajnal hasad, a varázsló kivonja a szent kardot, az íjászok újra tegezik egymást" - ilyeneket s minden más effélét beszélnek a hősök, legtöbbször a fáklyaláng alatt, talpig vértben és verejtékben, az átkötő szakaszokban tágas termekben, végig vakbélgyulladás közeli ábrázattal, nagyon, nagyon komolyan. Fémes surranás a vetítőterem felett: hüvelyét veszti, brong a kardlap, harcba indul a jó a soron következő szubhumán uzurpátor ellen. "riások és törpék küzdenek az örök világosságért, vagy éppen ellene: látszólag minden olyan, mint a mesében.

Ahhoz képest, hogy 15 évesen ő győzött az osztályban a "ki kerül legnagyobb valószínűséggel villamosszékbe?" szavazáson, a szoft pornók olasz csődöréből hamarosan mindenki Rockyja, Rambója lett. Újabban Toymaker Robert Rodriguez Kémkölykök-szériájának térhatású harmadik epizódjában. A nagy ívű mű bemutatója után a Velencei Filmfesztiválon "face to face" kérdeztük.

Az utóbbi időben az övé a legnézettebb adás. A napokban a Kamera Hungária televíziós műsorfesztiválon elnyerte a kedvenc televíziós személyiség, a kedvenc műsor, valamint a legjobb szórakoztató műsor díjakat. Az angol The Sun című lap felmérése szerint a világ összes Legyen Ön is milliomos! játékát tekintve ő a legideálisabb játékvezető.

Magyar Narancs: Ezek voltak Veszelszky Béla válaszai 1969-ben arra a felmérésre, melyet Michel Seuphor művészettörténész kezdeményezett a magyarországi absztrakt festőkről. Dieter Honisch a mostani kiállítást megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "ezek az alkotások meg fogják döbbenteni a berlini közönséget". Ma még elsősorban a beavatottak ismerik művészetét.

Magyar Narancs: Hagyománynyá vált az utóbbi években, hogy a Muzsikás a Zeneakadémián lép fel. Nem idegen egy ilyen hely feszélyezett légköre a népzenétől? Hogy kerül az asztal a csizmába?