Film

Stefan Zweig – Búcsú Európától

  • 2017. április 23.

Film

Lassú, igen lassú tempójú életképeket látunk a nácik hatalomátvétele miatt emigrált, majd a háború kitörése után Brazíliában letelepedett író életének utolsó évei­ből. Az elűzött, ám külföldön ünnepelt írófejedelemét, aki nem hajlandó elítélni a militarizálódó Németországot a PEN Club kongresszusán. A toleráns brazil életben a jövő társadalmát látó, körülrajongott celebét, aki börleszkbe illő fogadáson elérzékenyül a képtelenül hamis rezesbanda Kék Duna keringőjén. A háború idején New Yorkban tartózkodó társasági emberét, aki az üldözés elől menekülő ismerősöknek és ismeretleneknek, családtagoknak és ellenségeknek próbál beutazási engedélyt koldulni. Aztán Brazília ismét, a fogyatkozó életkedv s az öngyilkosság ’42-ben…

Ebben a szerfelett illusztratív, csupán néhány kevésbé felkavaró szentenciával és sok, mély értelmű hallgatással hatni akaró filmben az ízléssel rögzített, esztétikus képeken bolyongó író érzéseiről annak kijelentéseiből értesülünk, Európa, haza, otthon száraz szavak maradnak, így aztán az elvesztésük felett érzett fájdalom sem érint meg. A rendezőt sem a dráma, sem a helyzet megért(et)ése, átélhetővé tétele nem érdekli úgy, mint egy artisztikus beállítás. A zárlatban rendőrök és barátok, hivatalnokok és a személyzet tagjai nézik megrendülten a holttesteket (ifjú felesége is követte a halálba az írót), ám hiába hangzik el a poetikus búcsúlevél s mond előbb kaddist a barát, majd üdvözlégyet a cseléd – az egész jelenetet egy „véletlenül” kinyílt szekrényajtó tükrében szemléljük.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.