Film

Szex, hazugság, vészhelyzet

  • Békés Bálint
  • 2013. január 6.

Film

A francia mozi középgenerációjának egykor nemzetközileg is jegyzett színművésze (A félelem városa, Mina Tannenbaum, de a Henri és June-ban például Brassa•t adta), a szomorú tekintetű Artus de Penguern második rendezése talányosan kínos darab.

Olyan komédia, amelyen jószerivel elmosolyodni is nehéz. Ha mégis elhúzzuk a szánkat, az inkább köszönhető abbéli feszengésünknek, hogy érezzük az eltervezett poén helyét. A talányos mindebben az, hogy egy-egy ponton azért felmerül, hogy ebből a kásahalomból akár jól funkcionáló gegparádé is születhetett volna, ha de Penguern és csapata nem minden esetben elégszik meg tévedhetetlenül az első jöttment ötlettel.

A dúsgazdag apuka csinos magánklinikáját két fiára, a szoknyapecér Michaelre és a félénk Johnra hagyja, így a konfliktusok sora logikusan a nőügyekből és a klinika tulajdonlásából fakad. A sztori végkimenetele nagyjából a tizedik perc után világos, a lényeg nem is itt keresendő, hanem a szántszándékkal eltúlzott kórházi jelenetek környékén. Ha jól tippelünk, a Grace klinika és társai kigúnyolásáról van itt szó (vegyítve egy kevés brazil szappanopera-paródiával és médiaszatírával) - így keveredhetett a magyar címbe az E. R. emlegetése is. Buszbaleset, infarktus, szülés, sok ármány és még több szerelem: nem túl merész motívumok ezek, ám de Penguern mintha tudatosan dolgozna azon, hogyan rendezze őket minél érdektelenebb formába. De vajon miért? Ahogyan talány az is, hogy egy francia rendező francia színészekkel miért egy angol Kanadában játszódó mesét dirigál.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.