Film

Tarzan legendája

Film

Viszonylag ritkán fordul elő a filmművészetben, hogy a belgák a gonoszok, de David Yates most tett egy kis lépést erre. A Tarzan legendájában a Kongói Szabadállamot II. Lipót parancsára módszeresen kifosztó, az őslakosokat sanyargató és a közigazgatást szándékosan leépítő belgák a rosszfiúk.

Yates felfedezett néhány izgalmas szempontot a Tarzan-alapanyagban, így filmje ugyan nem szokványos adaptáció, de sajna mégsem jó, sőt helyenként kimondottan buta. Egyrészt felleli a Tarzan-filmekben eddig negligált gyarmatbirodalmi szálat és annak kritikáját (tekintve, hogy a vadember eddig inkább a dölyfös kolonialista világkép szimbóluma volt). Másrészt viszont naiv jó szándékában beleragad a nemes barbár sztereotípiába, és filmjében Afrika bájos, egyszerű gyermekeit még mindig a fehér ember pátyolgatja.

Elszakadva a megszokott szerkezettől (Tarzan a vadonból belép a civilizációba) visszafelé meséli el a történetet (Tarzan a civilizációból visszatér a vadonba), az unásig ismert alaptörténetet pedig jó ritmus­érzékkel beillesztett flashba­ckek­ben meséli újra. Ám áldozatul esik (megint csak naivitásból) a Tarzan-sztorikban bőven mért primitivizmusnak: az európai civilizáció dekadens és elpuhult, bezzeg a vadak romlatlanok és szép a testük. A teste éppenséggel Alexander Skars­gård­nak is szép, ebben pedig ki is merülnek színészi feladatai. A film igazi mélypontjai mégis a giccses lassításokkal terhelt össze­csapások a gorillák és Tarzan között. CGI-állatokat még mindig nem tudnak rendesen csinálni, de kapunk egy új szuperhőst a másik száz mellé.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.