tévésmaci

Egér, egy mesét!

  • tévésmaci
  • 2013. november 23.

Film

Amikor Sztupa és Troché felszántották a Balatont, másnap még egy zebrát is festettek rá. Tudniillik gyalogátkelőt. Fonyód és Badacsony közé, ami nem épp a legalkalmasabb helyszín, de választási lehetőségeiket megingathatatlan külső tényezők szorították kalodába. A legrövidebb úton, Szántód és Tihany közt már közlekedett a komp, így balesetvédelmi szempontból módfelett aggályosnak tűnt odaterelni még a gyalogságot is.

Azt is számba kellett venni, hogy a Székesfehérvárhoz, Budapesthez közelebb eső északkeleti fele a tónak infrastrukturálisan jóval fejlettebb az alsó szakasznál, bár ezen a híres völgyhíd mintha javított volna valamelyest. A megoldást persze a pénz hozta, Fonyód egy nagyobb összeget kapott a kormánytól a Babocsai Gáspár-emlékév megrendezésére, amit fejlesztésre is költhettek, és úgy voltak vele, hogy egy zebra - legyen bár mégoly hosszú is - nem kerülhet olyan sokba, s hátha beszáll a költségekbe Badacsony is. Nem is kalkuláltak rosszul, bár a Badacsonyi községházán rövid úton ajtót mutattak a Bogics Márk vezette fonyódi küldöttségnek, de hírét vette a projektnek egy badacsonyi sztárborász, aki viszont nagy üzleti lehetőségeket szimatolt a gyalogosan érkező vendégek tömegeinek víziójában. Aki kocsival jön, nem iszik, de egy ilyen ménkű nagy zebrán az sem tűnik fel, ha valaki tántorog, legfeljebb a hullámzásra fogja. A Babocsai Gáspár-emlékév fővédnöke, Áder János is melegen üdvözölte a kezdeményezést, s vállalta, hogy a megnyitón együtt indul a fonyódiakkal a túlpart felé, ahol borfesztivál várja az érkezőket. Sztupa és Troché először szabadkézzel láttak munkához, de már az első stráfnál belátták, hogy görbe lesz így, ezért aztán két párhuzamos madzagot feszítettek ki a víz fölött, amin egy vonalzószerű léniát ("mafa közlése szerint: léniaszerű vonalzót, LOL) tolva maguk előtt már akadálytalanul és főleg egyenesen haladtak a munkával (melynek végeztéig a hajóforgalom szünetelt). Érdekesség még, hogy a sikeren felbuzdulva Budapesten is terveztek (Sztupa és Troché kihagyásával) egy zebrát a Rudas fürdő és Szabó Dezső hajvágó szalonja közé, de a folyóvíz minduntalan elvitte a felhordott festéket, ezért pár hét elmúltával félbeszakadtak a munkálatok. A tévéműsor sosem szakad félbe.

Pénteken (25-én) a Dunán zebra helyett este tíztől egy francia krimi megy Szerelmi bűnök címmel, amiben egy munkahelyi nézeteltérést intéznek el valami gigantikus konyhakés felhasználásával a tisztelt nőnemű egybegyűltek, az azóta már az örök vadászmezőkön kóborló Alain Corneau dirigálása mellett. Két órával később Vonzások és változások ugyanitt, rendezte: Tarajos Goethe, főszerepben a szintén magyar származású Isabelle Huppert.

Szombaton az m1 ad franszia krimit éjjel egykor, az a címe, hogy Leleplezések, és Caroline Huppert rendezte; úgy látszik, garázsvásárt tartanak a családi ezüstből. A Dunán délben volt egy 1957-es fekete-fehér amerikai film, de a Fidesz szóvivője már cáfolta Gyurcsány Ferenc azon állítását, miszerint A budapesti rém Orbán Viktorról szólna. (Csak megerősíthetjük a szóvivő szavait, nevezettről A felcsúti rém szól.)

Vasárnap a Duna este kilenc után adja a Tízezer napot, ha nyolc után kezdődne, biztos Kilencezer nap lenne a címe, de az sem segítene rajta. Én fél kilenctől már A vörös Pimpernelt nézem, mert bolsevik vagyok és szintén magyar származású.

Hétfőn ezért például adásszünetet tartok. Pedig akkor is lesz Budapest, a Cool adja A feláldozhatókat. Azt meg már meséltem, hogy a Film+-on tolt Piedone, a zsaru volt az első Bud Spencer-film, amit behoztak Magyarországra, s mi porbafingók azon izgultunk, nehogy kinyírják benne a dagadtat. Spoiler: megúszta (úszó volt).

Kedden Trio Stendhal, a neves svéd író munkáját, A sonkakolostort vetíti a Film Café, felteszem nem Gérard Philipe, hanem Gérard Niemand játssza benne a darázst (jó, akkor a Dongót).

Szerdán Egy marék dinamit a Film Mánián este kilenckor, ja, szerintem is az kéne a tévének.

Csütörtökön A sebhelyesarcú mondaná rögtön a híreket éjjel a tv2-n.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.