Film

Itt a vége

  • - kg -
  • 2013. november 23.

Film

Biztos fekszik a filmalapnál egy olyan filmterv, ami úgy kezdődik, hogy Csányi Sándornál (a színésznél) este buli lesz, s mindenki ott lesz; Fenyő Ivántól Tompos Kátyáig mindenki magát játssza, s ide toppan be Nagy Ervin és Nagy Zsolt mint két jó haver.

Még a nevük is hasonló - ez külön vicc tárgyát képezi majd a későbbiekben, amikor a Kazinczy utcai bérleményre rászakad a világvége, amit hőseink egymás szívatásával és a saját filmjeiken való betépett röhögéssel bekkelnek ki. Ha létezik ilyen filmterv, elő vele, az olvasók elszöszölhetnek még rajta, de mindenképp jár a 200 milla, mert van a dologban fantázia. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy épp mozikba került egy amerikai darab, mely nemcsak, hogy nagyon hasonlít a fentiekhez, de felettébb vicces is. Csányi-Nagy-Nagy-Tompos helyett olyan arcok hülyéskednek benne, mint Seth Rogen, James Franco, Jay Baruchel és Emma Watson, de azért felhívnánk a nekibuzdult hazai készítők figyelmét, hogy a látszólag könnyűkezű és pehelyszájú marháskodás mögött van némi meló is. Mert miközben Franco francóskodik, Seth meg mackósan sethtepertél, a fiúk lezavarnak egy komplett zombis-kannibálos-sátános világvégét is, s így az élvezeti értékek (az összes létező horrorhülyeség és az összes létező színészhülyeség) összeadódnak. A magyar változatot pedig rendezze Herendi vagy Gigor - előbbi a Bűnös várossal, utóbbi a Nándorfehérvár hőseivel (fiktív magyar film mindkettő) bizonyította, hogy képes iróniával viszonyulni a magyar film szent örökségéhez.

Az Intercom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.