Mindazonáltal Sztupa elgondolkodott - oly hosszan, hogy Troché elunta, s gunyorosan, a rotyogány hangját szájával utánozva riadót fújt. Tátátá, trátátá; képzelhetik, milyen ez a rotyogány hangján, ami ugye egy ütős hangszer, azzal ütik egymást sörfesztiválokon a suttyók. De ütős, ha megszólal is. Annál csak a szagpan ütősebb "mafa kezében, kivált fonák oldalról. Sztupa felkapta a fejét merengéséből, mire Troché abbahagyta a riadót. Ne, ne, kérlek, folytasd! Troché erre ismét rázendített, ám ezúttal a riadó helyett a fagylaltoskocsi szignálját ("Szólj anyádnak, hozzon pénzt!") adta elő a rotyogány hangját utánozva. De Sztupa nem nevetett: Tudnád a Marseillaise-t is? Nem, testvér, csak az A part alattot, vetette oda, de furcsa, prüszkölő, hogy ne mondjuk, rotyogó hangján már sisteregte is a francia zengzeményt. Sztupa pedig vele ordította a szöveget, meglepően jó hangja volt, hol franciául, hol magyarul harsogott, random módon váltogatva a sorokat és versszakokat. Ám amikor legmagasabbnak tűnt a kedve, egyszer csak elhallgatott, s leintette Trochét is - épp úgy, mint egy karmester, akinek remek ötlete támadt, de fél, hogy a következő percben már elfelejti. Figyelj, figyelj, suttogta elfúló hangon, tudnád ezt csinálni a szagpannal is? Háááát, nem is tudom. De, de, tudod, képzeld magad elé, ahogy "mafa kezében öregapja szagpanjával kioson pirkadatkor a pitvarba, belecsap az izé..., mije is van a szagpannak? Torzsája? - kérdezte kicsit bizonytalanul Troché. Próbáld meg, menni fog! De mit játsszak? Pincér máriást, kétforintos alapon, te barom, nem mindegy, csak játssz már valamit - türelmetlenkedett Sztupa. Alább a tévéműsor következik.
Pénteken (4-én) este fél tíz előtt a ViaSat3 elkezdi a Bates Motelt adni, Psycho a kezdetektől alcímmel, két részekkel naponta. E metódus nyilván a netes sorozatnézéssel kíván versenyre kelni, s ideig-óráig hozhatna is valamit, ha a szóban forgó sorozat bírná szuflával. Nos, anélkül, hogy abba a hibába esnénk, hogy Hitch-csel és Perkinsszel mérjük, ki kell mondjuk, hamburgerszéria, meglepetések helyett kliséket hord egymásra. A Duna kábé ugyanekkor egy 1965-ös francia - a maga szintjén akár horrornak is mondható - kombinécióban vezeti elénk büszkeségünket, Eva Bartokot, vagy ha tetszik, Szőke Mártát, a Lollobridgida-korszak egyik kétségtelen élversenyzőjét, mint a Hat nő és a gyilkos főszereplőjét. Éjjel ugyanitt Tavianiék.
Szombaton US Retro a Dunán: délben Amerikai fogócska 63-ból, este Kosztümök és újságok 57-ből - ezeket nyilván ingyen adták, vagy rájuk tűztek gombostűvel egy-egy húszdollárost.
Vasárnap, a nemzet gyásznapján mindenki együtt éhezhet Bobby Sandsszel és Michael Fassbenderrel az m1-en, az Éhségben, tizenegy után, este. A tv2 pedig éjfél után repít A bombák földjére.
Hétfőn elindul az HBO-n a Banshee, amiben egy frissen szabadult rab megöli az amishok vagy valami ilyen valakik seriffjét, s beáll a helyére rendet tenni a szakállas, kertészgátyós csókák között. Az MGM westernes napja makarónit ad fel: este tíztől Sabata, amit anno Hé, barátom, itt van Sabata! címmel adtak, hisz ez a címe, utána meg Sabata visszatér. Ha valaki kimegy ezalatt a Gellért téri szoborhoz, a csávó egy húszasért eljátssza neki a Lee Van Cleefről szóló dalát. Még egy veszkó: Butch Cassidy visszatér 22.40-kor a Filmbox Extrára, 2011, Sam Shepard képében. Várom a hatlövetűmmel.
Szerdán Doc Holliday éjjel három előtt az MGM-en.
Állj le a tévézéssel, vagy szétlövöm a tested!
