tévésmaci

Mormotatorta

  • tévésmaci
  • 2014. április 27.

Film

Amikor Sztupa és Troché az utolsó előadás után nekivágtak, dőlt az eső. Zuhogott egész nap, már délután bőrig ázva érkezett a közönség, párálló kabátok, csapzott hajzat, emberszag, mégis öröm volt nézni őket, mert sokkal többen voltak, mint nyáridőben. Mint nyáridőben, mint egy jóval nagyobb településen, az artista pedig megbecsüli ezt, tudja, hogy az a drága jó publikum tartja őt el, a Sigurcello Circusban pedig külön súlyt fektettek rá, hogy az utolsó sátorállító legény, de még a részeges állatgondozó is az eszében tartsa ezt, gyakorlatilag a nap mind a huszonnégy órájában, s lehetőleg azután is. Így aztán még nagyobb volt a döbbenet, amikor az esti műsorra a délutáninál is nagyobb tömegek érkeztek, s itt-ott fel kellett vonni a sátor oldalfalát, hogy mindenki elférjen.

A ronggyá ázott népek ráadásul szerfelett hálás közönségnek is mutatták magukat, teli torokból kacagtak a bohócon, vagy amikor felpergett a dob, s a fénycsóva odavágott a trapézra, úgy elnémultak, mintha az ő életük forogna kockán. Vastaps kísérte a liliputi társulat szinte minden mozdulatát, s hangos éljenzés fogadta a műlovarként előlépő direttorét. De mindent felülmúlt a hatás, amikor Rossuita Perdita kisasszony a manézsba rontott oroszlánjai élén. Nem ereszkedett le védőrács, nem volt zene, csak futottak egy kört hárman. Azt nem lehet elmondani! Sztupa és Troché csak nézték a közönséget, mintha egy kis irigységet éreznének a boldogságuk láttán. Mi ez? Egy nyomorult kis halászfalu, máskor az ilyen helyeken ha tizenöten eljönnek, már egy jó napról beszélünk, volt, ahol meg sem lehetett tartani az előadást, épp az eső miatt, mert mindenki kinn dolgozott a gáton, a végén még az erőművész is a gátőr béresének segített. Itt meg... S épp ez tette gyanússá az egészet, minek örülnek ezek, s hogy lettek ennyien? Így mikor az utolsó néző is hazatakarodott végre, mintha nem is akarózott volna nekik menni, Sztupa és Troché nekivágtak az éjszakai esőnek, hogy mindennek a végére járjanak. Viharkabátot húztak, széles karimájú kalapot nyomtak a fejükbe, s mentek. Mentek végig a gáton, a falu felé. A gátőr házából nem szűrődött ki fény, nem hallatszott kutyaugatás, bár az eső és szél úgy tomboltak, hogy talán az ágyúszót sem lehetett volna meghallani. Ilyen időben tévét néz inkább az ember.

Pénteken (28-án) éjjel negyed tizenkettőre érkezik a huszadik századi romantika királyfija, Jim az egyes csatornára: Ha idegen vagy - A Doors története című amerikai dokumentumfilm okkal tételezhető főhőseként. Volt fél tíztől a Dunán Sörgyári capriccio is, s ebből a százéves az öregapám praxisból kivette részét tíztől a Film Mánia is A tomboló ököllel. A százéves Bruce Lee találkozott a nymburki sörgyár dolgozóival, a fiatalabbaknak autogramokat osztogatott, az öregeknek pedig pofonokat, végül felvételek készültek a brigádnaplóba, találkozunk kétszáz év múlva, írták a képek alá japánul és csehül. Az HBO 22.40-től vetíti a Django elszabadul című filmet, melyben a neves italoamerikai művész, Q. Tarantino kiáll a rabszolgaság eltörléséért.

Vasárnap betiltott illetékeseink kedvenc filmje, Az én XX. századom következik este fél tíz előtt kicsivel a Dunán. Előtte már háromnegyed héttől én néztem Hairt is, hosszú hajú fiatalok énekeltek benne szépen. Tíztől megint jön Bruce, pontosabban megy A sárkány útján, amiről tudjuk, hogy jó szándékkal van kikövezve.

Hétfőn Nick Nolte és Eddie Murphy örök barátságának korai szakaszába enged bepillantást a 48 óra című film a ViaSat3 fél tízes sávjában.

Szerdán olyan filmekkel búcsúzunk erre a hétre kedves nézőinktől, mint a kimódoltság nagymestereinek Égető bizonyíték című munkája, amelyet éjfél után tűz műsorára az RTL Klub, de kerül egy békebeli western is a Dunára, háromnegyed tízkor a Félszemű Jack, amit tudvalevőleg Stanley Kubrick helyett rendezett meg Marlon Brando. Bírtam volna, ha Stanley visszaadja a kölcsönt, és eljátssza Marlon helyett Don Corleone figuráját abban a híres filmben. Mindegy, ha a tévé adná, én azt sem nézném meg.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.