tévésmaci

Saskalap

  • tévésmaci
  • 2014. február 9.

Film

Amikor Sztupa és Troché megnézték az öregasszonyok bicikliversenyét, elég jó helyet sikerült fogniuk. Ott álltak, ahol már nem volt szenvedés, csak száguldás. A verseny Bikács közepéről indult, rövid felvezetés után rögtön egy gyilkos hegyi szakasszal, egészen a Murvás kútig, ahol gyakorlatilag elszabadult a pokol, mert onnan már a Napsugár kisvendéglő előtt felállított célig folyamatos lejtmenet következett.

Rövid volt tehát a táv, de minden olyan volt, mint a Tour de France-on, csak a kerékpárok különböztek némileg, leginkább annyiban, hogy úgynevezett női biciklik voltak, hm, a váz keresztcsöve nélkül. Az ebből fakadó óhatatlan könnyebbséget úgy védték ki az öregasszonyok, hogy a helyére mezőgazdasági célszerszámaikat kötözték, ki hurulót, ki kapát, ki mind a kettőt, s akadtak olyanok is, akik még egy gereblyével megtoldották a konstrukciót. Mire a Murvás kúthoz értek a szörnyű emelkedőn, már sírt, nyögött, káromolta az istent minden öregasszony. Átizzadt ruhákban, erőik végén érkeztek a kúthoz, ahol ugyan volt frissítőállomás is, de teljesen hiába, hisz nem vett fel senki még egy árva vizespalackot sem, ellenben rádőltek a versenyzők a kormányra, hogy csökkentsék valamelyest a légellenállást, s ahelyett, hogy rábízták volna magukat a gravitációra, még bele is tapostak a pedálba, hogy lássák, mire mennek ketten, ők meg Newton. Az emelkedőn kicsit szétszakadt mezőny a Neumann pincénél már ismét összerázódott valamelyest, s mint valami fekete fergeteg közeledett Sztupa és Troché álláspontja felé. Fekete volt, mert az öregasszonyok a versenyre is úgy öltöztek, mint az öregasszonyok általában, fekete sokszoknyába és sötétszürke szvetterbe, meg szorosra csomózott fejkendőbe, ilyesmit profi bringástól is láttunk már. De a menetszél ellen a legszorosabb csomó sem véd, gyenge ősz tincsek szabadultak el, s úsztak a mezőny után a légben. Közvetlenül a cél előtt, a katolikus templom és a vasbolt között volt egy elég éles kanyar, ahol az eszeveszett tempóban lezúduló tömeg láttán tömeges bukásra lehetett számítani, ezért ott gyűlt össze a legtöbb néző, de mentőkocsit csak egyet sikerült szerezni. Csak sajna nemhogy defibrillátor, de még benzin sem volt benne. A tévében sincs.

Pénteken (10-én) este tíz előtt gyülekezünk a Dunán, mert az Örvény című amcsi filmben Adrien Brody játszik, aki ugye magyar, meg Jon Seda, aki viszont benne van a világ legjobb tévésorozatában (Treme), meg Pam Grier, akit hirtelen nem is tudom, hogy miért szeretünk (talán majd a képről eszembe jut). Az Örvény című film persze nem keverendő össze a Törvény című filmmel, még kevésbé a Törvény őrével, persze az Örvény tőre már határesetnek mondható. Miután Pam kisasszonyban kigyönyörködtük magunkat, választhatunk Forest Whitaker Oscart érő játéka (Az utolsó skót király, Coool) és az m1-en újraindított Válaszcsapás c. széria legelső része között (ez az, amiben az angolok jófejségükkel és kitűnő színészeikkel magyarázzák, hogy mit kerestek Afganisztánban, Irakban és másutt). Meglehet, én kivárok háromnegyed egyig, s a Film Mánián behúzom Az utca örvényét, bocsánat, törvényét; valami giallo lehet 1974-ből.

Szombaton mindenki szíves figyelmébe ajánlom a közszolgálati Duna csatorna kétségkívül imponáló filmválasztékát. Délben Menekülés Fort Bravóból, egy 1953-as western a legnagyobbakkal. Délután Fény a redőny mögött, egy idióta kémfilm a delejes hatvanas évekből, amiben a kempingárugyárban fegyvereket csinálnak, s Latinovits ki akarja kémkedni a cuccot minimum az NSZK-ba, de lehet, hogy az USA-ba, bár ehhez Nagy Attilának is lesz egy-két szava. Este pedig Királylány a feleségem, amiben Tulipános Fánk-Fánknak, a híres kardozós gyereknek az isteni Lollo csillogó társadalmi előmenetelt jósol, ami vagy bejön, vagy nem, de nekünk mindenesetre megvan a heti találós kérdésünk. Vajon e mellé, meg mondjuk A tizedes meg a többiek mellé, amit holnap adnak, még mi a lópikulának kell egy közszolgálati retrócsatorna is (M3)?

S mi a lópikulának kell egyáltalán tévé?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.