Amúgy a hagyományok tisztelete jellemezte ez irányú működésüket, ifjan közösségi alapon részegedtek talajjá, megállapodván aztán zárt ajtók mögött. Mindezt persze jócskán befolyásolta Troché azon kétségkívül világraszóló képessége, melynek segítségével simán be tudott rúgni az ásványvíztől is. Jó, jó, kicsit több kellett belőle, mint pálinkából, de ha volt elég víz, hiba nem sok esett a menetben, sőt, egyszer még – természetesen fogadásból – csapvízből is berúgott. Sok kellett hozzá, de megérte, a tét ugyanis három karton Perrier ásványvíz volt, ami a kommunizmusban kifejezetten a nyugati világ úri huncutságának számított Budapesten. A vesztes is a Margitszigeti Nagyszállóban adta át, Déki-Lakatos Sándor tust húzott, s a pincérek ezüsttálcákon hozták be a hetvenkét palack vizet, köztük citromos, mentolos ízesítésűt is, ami aztán tényleg rohadt nagy ritkaság volt a béketáborban. A kor szakirányú formuláját ide citálva: Troché ettől is bebaszott, mint az albán szamár. Molesztálta a bárhölgyeket, s kiment verekedni az Európa-bajnokság idejére szerencsétlenségükre épp itt elszállásolt testvéri mongol cselgáncscsapat felével, akik aztán nem is tudtak tatamira állni másnap, ellenben Troché tovább élte fénykorát, s hajnalban a dizőzzel szállt taxiba, ahol még bontott egy ásványvizet, bár egy tetemes mennyiséget, mint laza gróf a sámpányt, kilocsolt a kocsi ablakán. S ez még csak hagyján, mert kénytelenek vagyunk visszatérni az említett korszak valóban alpári nyelvi eszköztárába, s kivenni onnan a „hányt, mint a lakodalmas kutya” formulát is, csakhogy nem Trochéra alkalmazván, hanem a nézőire. Úgy volt az ugyanis, hogy sokan nézni sem bírták, hogyan lehet víztől állatiasan lerészegedni, s bizony volt, aki ohne zsanér kidobta a taccsot Troché vadulása láttán. Csak Sztupa őrizte meg valamelyest a méltóságát, s amikor senki nem nézett rá, mert mindenki a zenészeknek százasokat dobáló Trochét figyelte, nos, ekkor kicsit eltartotta a kisujját a pezsgőspohara szárától. Tévé.
Pénteken (9-én) Woody Allen tavalyi, vagyis hát tavaly tavalyi piszmogása, a Blue Jasmine nyit hét után az HBO-n, minek kapcsán bevalljuk Cate Blanchettnek forró érzelmeinket, aztán kezdjen velük valamit, ha mer! Hohó, de jön ám háromnegyed tizenegykor a Dunára régi kedvencünk, a gátlástalan hülyeség dagadt királya, Marco Ferreri, és elővezeti a másik barom, Custer kapitány tetteit Párizsban és a Ne nyúlj a fehér nőhöz című, tök méltán elfeledett baromságban.
Szombaton a világ nyilván legtúlértékeltebb filmje, a hamis gengsztermítoszok tápoldata, a bűnözést szentesítő és mentesítő hrrgrrabmmmm: A keresztapa egymilliomodik televíziós vetítése lesz az m1-en, este tíz előtt. Most szólunk, Sonnyt a fizetőkapunál lövik le (évi ötezerre, fideszesek nyilván). Vigyázat, az előző mondat spoilert tartalmazott! Meg az én 82-es Toyota Tercelem is tartalmazott spoilert, meg is fordultak utána a csajok. Megnyomtam egy gombot, és lukas lett a teteje, csak ennyit mondok. Ja, fél tíztől Desperado is van a film+-on.
Vasárnap énekeljük együtt, hogy Let’s go fly a kite! Este nyolckor az HBO-n Banks úr megmentése. Az m1-en pedig tizenegy előtt kiáltja komplettül A kilencedik légió, hogy Cézár, tiéd a vécézár!
Hétfőn, mi vörösök adásszünetet tartunk.
Kedden ellenben RZA tolja az Amerikai gengszterben Louis Armstrong, Bobby Womack, Roy Orbison, a Beatles és Készpénz János szerzeményeire kilenckor a ViaSat 3-on. Emberek, érti azt valaki, hogy „Nehogy már a Bizd vigye a puskát!”? Pedig vicces, én találtam ki. Hát, így tévézzenek! Megárt, asszem’.
