Film

Thor: Ragnarök

  • - kg -
  • 2017. december 9.

Film

Nem szeretnénk fényezni magunkat (dehogynem), ezért csak csendben jegyeznénk meg, hogy mi már 2011-ben igyekeztünk a tőlünk telhető legnagyobb komolytalansággal hozzáállni Thor filmes pályafutásához, és ha emlékezetünk nem csal (dehogynem), akkor ez pazarul sikerült is. 2017-re végre a világ is felzárkózott hozzánk, a Marvelnek egészen Új-Zélandig kellett mennie, hogy Taika Waititi személyében megtalálja az ideális alanyt, aki képes megfékezni a Loki–Thor kettős körül vészesen eluralkodó komolyságot. Ez sokkal nagyobb veszély, mint Cate Blanchett, aki bosszúálló lánytestvérként a végromlást hozná Asgardra, ami az a sorozatnak, mint a gazdagréti lakótelep a Szomszédoknak. A komolyságot nem ismerő új-zélandi maori apától és zsidó anyától származik; ha nem a Waititi, akkor a Cohen nevet használja, így joggal feltételezhető, hogy a Kohn Winnetou vicceket von Hause aus ismeri. Az új Thor-filmet is a nagy zsidó-indián szuperhős, valamint Hacsek & Sajó szellemében forgatta le: Loki és Thor akár egy kávéházi asztalnál is elviccelődhetnének a világ végét jelentő Ragnarökről, és a szemük se rebbenne, ha Hulk is odatelepedne hozzájuk. Waititi a képi gegekben is erős, a szakállas viccekre (nini, Hulknak mindene nagy és zöld…) épülő szuperhős kabaréját a sci-fi és a camp szerelemgyerekeként ünnepelt, Flash Gordon (1980) rég megszépült idétlenségeivel dobja fel. A nagy lazaságnak azonban ára van, Cate Blanchett istennői áskálódása és minden más is, ami valami történetfélére hasonlítana, elvesztegetett idő csupán, ami egy kabaréban megengedhetetlen.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”