Film

Tulipánláz

  • - kg -
  • 2017. november 5.

Film

Mondja csak, Sajókám, állnak még A leány gyöngy fülbevalóval díszletei? – Igen, kérem, kölcsönözhető. – Akkor két szobabelsőt, három utcafrontot és egy főteret szeretnék. – Hacsek, elárulná, mihez kellenek ezek magának? – Az van a papíromra írva, hogy 1600-as évek, Amszterdam, meg hogy Tulipánláz. De tulipán nem kell, arra már megvan a beszállítónk, és a lázat is megoldjuk. – A mi díszleteink Delftet ábrázol­ják, kikötőt nem tudunk adni, viszont megmaradt Colin Firth parókája és egy-két festőállványunk is. Tudja, Vermeerről szólt a film. – Nagyon jó, a miénkben is lesz festő, a kikötőt majd megoldjuk mi, Amszterdam, Delft egyre megy, ez egy szerelmes film, nem történészeknek készül. Ha akadna egy-két malomkerékgallér is, biztosan meg tudunk egyezni.

Nem mernénk rá mérget venni, hogy szóról szóra így hangzott minden a Tulipánláz című galléros–romantikus–hollandi mártásos produkció díszletosztályán, de azon sem lepődnénk meg, ha igen. És ha egy film ennyire beindítja a képzeletet, már nem készült el hiába. Korunk embere persze telhetetlen szerzet, mit neki a gondolat szabad – a díszletosztály felé irányuló – szárnyalása, ahelyett, hogy hálás lenne, még neki áll feljebb. Nem elég, hogy Christoph Waltzot (2 Oscar) talpig gallérban láthatja, Alicia Vikandert (1 Oscar) pedig talpig gallér nélkül, nem elég a sok tulipán, a magas láz és a forgatókönyv­író Tom Stoppard (1 Oscar), ez mind-mind nem elég. Neki összefüggés kell a jelenetek között, összefüggés, amikor Judi Dench is szerepel a filmben, méghozzá apácaként. Hát tényleg semmi sem elég?

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”