Film

Tulipánláz

  • - kg -
  • 2017. november 5.

Film

Mondja csak, Sajókám, állnak még A leány gyöngy fülbevalóval díszletei? – Igen, kérem, kölcsönözhető. – Akkor két szobabelsőt, három utcafrontot és egy főteret szeretnék. – Hacsek, elárulná, mihez kellenek ezek magának? – Az van a papíromra írva, hogy 1600-as évek, Amszterdam, meg hogy Tulipánláz. De tulipán nem kell, arra már megvan a beszállítónk, és a lázat is megoldjuk. – A mi díszleteink Delftet ábrázol­ják, kikötőt nem tudunk adni, viszont megmaradt Colin Firth parókája és egy-két festőállványunk is. Tudja, Vermeerről szólt a film. – Nagyon jó, a miénkben is lesz festő, a kikötőt majd megoldjuk mi, Amszterdam, Delft egyre megy, ez egy szerelmes film, nem történészeknek készül. Ha akadna egy-két malomkerékgallér is, biztosan meg tudunk egyezni.

Nem mernénk rá mérget venni, hogy szóról szóra így hangzott minden a Tulipánláz című galléros–romantikus–hollandi mártásos produkció díszletosztályán, de azon sem lepődnénk meg, ha igen. És ha egy film ennyire beindítja a képzeletet, már nem készült el hiába. Korunk embere persze telhetetlen szerzet, mit neki a gondolat szabad – a díszletosztály felé irányuló – szárnyalása, ahelyett, hogy hálás lenne, még neki áll feljebb. Nem elég, hogy Christoph Waltzot (2 Oscar) talpig gallérban láthatja, Alicia Vikandert (1 Oscar) pedig talpig gallér nélkül, nem elég a sok tulipán, a magas láz és a forgatókönyv­író Tom Stoppard (1 Oscar), ez mind-mind nem elég. Neki összefüggés kell a jelenetek között, összefüggés, amikor Judi Dench is szerepel a filmben, méghozzá apácaként. Hát tényleg semmi sem elég?

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.