Film

Viktória királynő és Abdul

  • 2017. november 5.

Film

Külön filmes műfaj az angol királyos/királynős. Ebben a szegény uralkodó nem a világ védtelenebb felét gátlástalanul letipró és kirabló imperialista világbirodalom gőgös monarchája, hanem az udvari etikett, az elvárások és kötelezettségek béklyójába vert érzékeny lélek. Csak Viktória királynőről három, egytől egyig pazar kiállítású film készült az elmúlt két évtizedben. Most, hogy néhány éve előkerült a már idős uralkodó egykori indiai (sőt muszlim!) titkárának, bizalmasának naplója, átírva kissé mindazt, amit az utókor tudni vélt, nem kisebb nagyság, mint a jelenleg regnáló királynő szomorú felelősségét korábban oly szívhez szólóan megéneklő Stephen Frears fogalmazta érzelmes történetté a botrányos liezont. Nem az elsőt a korán megözvegyült királynő életében – anno egy skót szolgáról feltételezték, hogy Viktória kötődése hozzá nélkülözi az elvárt fizikai távolságtartást. Arról az esetről John Madden rendezett drámát (Botrány a birodalomban) annak a Judi Denchnek akkor Golden Globe-díjat érő főszereplésével, aki miatt most is megéri elmenni a moziba. Mit sem érne a sok nagyszerű díszletben elő­vezetett, a fél évszázados korkülönbség miatt beteljesíthetetlen szerelmi történet (amely a méltatlan valódi örökös számító szeretetlensége miatt így anya-fiú kapcsolatként értelmeződik) anélkül az érzelmi töltés, asszonyi sokrétűség, egy-egy gesztusban, szemrebbenésben is feltáruló összetettség – vagyis komplex jellem, valóságos jelenlét – nélkül, amit a Dame kölcsönöz az agg királynőnek.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”