Film

Valami London vagy Glória

Magic Boys

  • - ts -
  • 2012. október 19.

Film

Koltai Róbert mint rendező éppen olyan, mint a figura, akit ebben az új filmjében játszik. Ágrólszakadt, ügyetlen, amatőr, lúzer, akiről – bár nyilván csak a végén szeretné – már az elején kiderül, hogy azért ő mozgatja a szálakat, s ilyenformán egy vitathatatlan életművész.

Van egy toldozott-foldozott forgatókönyve, amibe jól láthatóan épp csak az nem írt bele valami nagyon vicceset, nagyon testhezállót vagy nagyon izgalmasat, akinél nem volt töltőtoll, de eredetileg tán az övé lehetett. Ellenben nincsen neki túl sok pénze, s az is mind elment arra, hogy megnyerje magának Michael Madsent és Vinnie Jonest, mert ha ő egyszer gengsztert akar a vásznára, az nyilván nem lehet akárki. Szalajtották szegényt valahonnan hátsó Európából – hogy a filmben albán, nos, az, ha akarom egy gyönyörű metafora –, s hozta magával a pereputtyát otthonról (itt a honi vidám fiúk szekció újra teljes vértezetben: Szabó Győző, Pindroch Csaba és Hujber Ferenc – kifelejtettem valakit?). S ezzel a batyuval hetykén nekivágni egy filmnek, hát… nem kis bátorságra vall. Nem vall vagy hamis vallomást tesz: mert az igazi bátorság nyilván az lett volna, ha Vinnie Jones és Michael Madsen adják a chipendale-fiúkat, a direktor pedig a dörzsölt londoni gengsztert, a vidám fiúk meg maradnak a Valami Amerikában. Persze akkor biztos nem jött volna pénz a Szerecsendió Zrt.-től, s nem kell a szereplőknek hosszan lottózniuk a filmben, s reklámszövegeket bemondani arról, hogy immár online is lehet lottózni. Ám ez is csak a csomag része, hogy látszódjunk minél szerencsétlenebbnek, annál jobb. Annál nagyobb lesz a döbbenet a végén, amikor kiderül, hogy honnan fúj a passzát szél.


És kiderül, piszkosul kiderül – mint mondtuk, már az elején, s utólag nem is esküdnénk meg, hogy nem Osztap Koltai, a nagy kombinátor akarta így. A művész, immár az élet előtag nélkül, pőrén.

Arról van szó ugyanis, hogy a Magic Boys, ha rosszul nézzük, akkor egy átabotában összedobott fércmű, logikátlan, szerencsétlen, még füvet szívni sem tudnak benne rendesen, nemhogy hidegre tenni úgy igazán valakit. Az egész így olyan, mint egy kicsit elkapkodott középiskolás videó a szalagavatóra, egy olyan osztálytól, amelyikben két gyereknek is filmszínész az apja. Ha ilyennek láttuk, mi nézők rontottunk el valamit. Nem vettük észre, hogy Koltai máshová rakta le a kamerát, mint ahová a mezei filmekben szokás. S ha a kamera máshonnan nézi, mi sem nagyon tehetünk mást. S úgy már megkapjuk, ha nem is mindjárt Cassavetes Szeretetáradatát, vagy hogy ne essünk ki a műfajból, a Glóriáját, de majdnem ezeket.

Egy virtigli gengszteres, szerelmes filmet, amiben lőnek, de a végén lánykérés van, amiben Michael Madsen és Vinnie Jones a gengszter, s van benne egy öreg, ágrólszakadt fószer Kelet-Európából, aki elintézi a dolgokat. Ha jól nézzük, Koltai filmje igazi, talpig becsületes álommozi, amit lehetetlen nem szeretni… Koltai, mint a legnagyobbak, a maga módján mindig ugyanazt rendezi, a nagy bömbent szeretet, a meseszép álmok és a nagy egotripek filmjeit. Valami ilyesmiért találták fel a mozit. Kicsit Chaplin, kicsit Fellini, de teljesen magyar.

A Focus-Fox bemutatója

 

 

 


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.