Tévé

Iskolatévé

Veled is megtörténhet

Film

Ha a latin szentenciák ismerői megrögzötten másképp tudják is, azért persze már régóta a televízió az élet tanítómestere. Divattippektől a valóságshow-k érintkezési etikettjéig, a csillagjegyek sorsdöntő jelentőségének sulykolásától a tiszta énekhang fogalmának viszonylagosságáig szinte minden tárgyban oktat minket a tévé, csak győzzük figyelemmel.

Legújabban azonban a kereskedelmi csatornák a mindennapi élet veszélyzónáira is kiterjesztették pedagógiai ténykedésüket, immár valóságos életproblémák didaktikus feldolgozására is vállalkozva. Ilyen, alaposan kidolgozott óravázlat nyomán haladó műsor a Tv2 dramatikus sorozata is, amely a múlt hétfőn éppenséggel a nőbántalmazás, a családon belüli erőszak minden kétséget kizáróan aktuális, sőt fájdalmasan égető kérdését ígérte körüljárni.

A történet középpontjában Tárnoki Tünde doktornő áll, aki azt sejtve, hogy egyik páciensének sérüléseit a férj verése okozta, magánnyomozásba kezd. Érintettsége személyes, merthogy első házasságában maga is elszenvedője volt hasonló bántalmazásoknak, ám "a 38 éves doktornő" (ahogyan az akkurátus narrátori szöveg minden harmadik alkalommal hivatkozik a főszereplőre) ma már boldogan él második férje oldalán. Erről a boldogságról, akárcsak a cselekmény gerincét alkotó nyomozás minden egyes mozzanatáról a kamera elé beültetve is vall, s talán hogy jobban meggyőződhessünk tanultságáról, szavait sorról sorra haladva olvassa le a vélelmezett súgógépről. Már-már hitelességi szeplőcskét emlegetnénk az Erőss Pál-féle, néhai Jogi esetek nyomdokán haladó műsorral kapcsolatban, ha ennél nagyobb bakik nem zavarnák meg elmerülésünket a történetben. Hogy a szereplők "távolságtartást" emlegetnek, s hogy a sztorit lezáró összegzésben a doktornő mindjárt arról számolhat be, hogy az erőszakos férjet "örökre eltiltották" a gyermekétől ("Tárnoki Tünde elégedett"), az még hagyján! De az már a forgatókönyv-írói valóságismeret zéruspontjáról árulkodik, hogy a cselekmény kulcsproblémájává ez a sarkalatos kérdés válik: hogyan tudta meg betegének címét az orvosnő? Kileste az adatbázisból, vallja be Tünde, s ugyanezt fogalmazza meg vád formájában Tünde főnöke is, jóllehet, mi, nézők már a legelején a szemtanúi lehettünk annak, amint az orvosi hivatását lelkiismeretesen gyakorló hölgy egy receptet ad át sorstársának: vélhetően kitöltött receptet, névvel és lakcímmel, de talán még tajszámmal is, ha nagyon szőrszálhasogatóak akarunk lenni.

S mégsem ezek a szembeötlő hibák a legzavaróbbak, s még csak nem is a történet erőltetett mozzanatai, hiszen tudjuk, az életben olykor ennél sokkalta erőltetettebb ötletekkel is bátran előhozakodnak (lásd: vak komondor). Hanem egy halálosan komoly társadalmi probléma szappanoperásítása, a nyilvánvaló irtózás attól, hogy az élet éles-szögletes valósága megjelenjen az iskolatévé adásában. Így aztán marad a lekerekítés, a képi világ és a nyelvi regiszterek teljes kilúgozása: IKEA-bútorokkal és a Szomszédokból kölcsönzött részeg családfővel, téli spanyol úttal és kétszeres záróidillel. Ahogyan azt Tünde elképzeli!

Tv2, július 8.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.