Film

Senki többet

  • Békés Bálint
  • 2013. augusztus 18.

Film

Miközben Giuseppe Tornatore szüntelenül filmezi befordult férfihősei édesbús drámáit, rendre előáll egy-egy ridegebb zsánerdarabbal is, mint legutóbb Az ismeretlen (2006) című szép női thrillerrel - friss művében pedig e két vonulat egyesül.

A Senki többet öregedő árverésvezetője egyszerre szenvedélyes rajongóként és cinikus profiként végzi munkáját, miközben simlis haverjával bagóért vásárolnak fel műkincseket. E petyhüdt életvitel akkor pezseg fel némileg, mikor Virgil Oldmant egy rejtélyes ifjú hölgy keresi meg öröksége felbecslésével. Eleinte vonakodó hősünk nekilát a munkának, s lassan nemcsak a pincében lelt középkori fogaskerekeknek, hanem a kastélyszobájából ki sem mozduló megbízónak is megszállottja lesz.

Tornatore filmje bár mezítlábas tételekre fut ki ("az érzelmek éppúgy hamisíthatók, mint a műtárgyak"; "minden hamisítvány rejt valami eredetit"), az aprólékos kivitelzés és az impresszív atmoszférateremtés miatt mégis dicsérhető. A szerző nemcsak szellemes (a fogaskerekekből összeálló automaton precíz metaforája a citált téziseknek), de olyan rafkósan váltja a hangulatokat és a fordulatokat, hogy nézője szinte a film végéig nem lehet biztos a végkifejletben. Geoffrey Rush pedig kiválóan mutatja meg a kiégésből a teljes kétségbeesésbe tartó dráma árnyalatait.

Az sem semmi, ahogy a Senki többet az európai magasművészetre tekint: érzelmeket elfedő külsőségek, felbecsülendő vagy épp meglovasítandó vagyontárgyak halmaza. Az életmű egynémely darabja ismeretében ez akár - meglehet tudatalatti - önvallomás is lehet.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.