Tévésorozat

Világgép - Real Humans - Az első generáció (€Akta Människor)

  • - ts -
  • 2013. június 23.

Film

Felettébb emberszabású robotok Svédországban: ironikus látásmód, lendületes történet, sosem látott tűprofi színészek, gépszex és egyéb természetű izgalmak az utóbbi időszak legkiemelkedőbb tévésorozatában!

Ne szépítsük, az amerikai sorozatok döglődnek, önmagukat ismétlik, s a láthatáron sincs túl sok ígéretes darab. A tuti egy ideje Angliából érkezik, ott szinte hetente jönnek ki az öt-hat részes kis remekek, s tényleg csak a nagy számok törvénye miatt oly sok köztük a gyerekgyilkosos baromság (persze azok is érzékenyre rajzolt társadalmi paravánok előtt üttetnek nyélbe).

Szokás ilyenkor megemlíteni a skandináv szériákat mint hitelt érdemlő ellenállítást Amerikával szemben, de ilyenkor mindig a krimikre gondolunk (Egy gyilkos ügy, A híd, Kard által vész). De bármilyen hihetetlen is, Skandináviában nem csak krimiket faragnak vagy jéghokiznak, tudunk egy sci-fi sorozatról, amiről elöljáróban legyen annyi elég, hogy tök állat. Sőt!

Arról lesz hamarosan szó a fejlett társadalmakban, hogy olyan szuper - zömmel háztartási, ám abban szerfelett sokoldalú (konyha, kiskert, ágy) - robotgépek lepik el a piacot, amelyek több mint emberszabásúak, inkább kiköpött másaink. Ez, mondjuk, még nem lenne nagy ötlet, megvolt már párszor a sci-fi irodalomban, az apropójukból forszírozott kérdés dettó fennállt már a tudományos-fantasztikus irodalom feltalálása előtti időkben is: láttuk már a Gilgamest meg a Modern Gilgamest is, tehát nyugodtan békén lehetne minket hagyni avval, hogy meddig ember az ember, s honnan más már.

false

Oké, de csupán attól mégsem lehet marha jó egy tízrészes tévésorozat, hogy a királyi akadémia felvette hivatalos svéd szónak a hubot kifejezést (így hívják a sorozatban a konyha környékén sertepertélő gépcsákeszeket, Anitát, Bót és Odit meg a többi hasonszőrű nyavalyást).

A svédországi zavargásokat pedig mintha az AXN Sci-fi magyarországi premierjéhez igazították volna, a kínjukban kocsikat gyújtogató - zömmel színes bőrű - bevándorlók sztorija ugyanis dermesztő hasonlatosságot mutat a hubotok természetesen az első kockától az utolsóig fantázia szülte hányattatásaival. És e tájon keresendő e svéd sorozat fő tudománya. Hogy tudniillik úgy játssza le a mindenkori alsókutyák és a többségi társadalom meccseit, hogy közben nem lóg ki a csörték mögül a nagy ronda liberális lóláb. Magyarul a mű nem a leckét mondja fel, mégis megtanulhatja belőle mindenki. Ja, basszus, a robot is ember, gondoltad volna?

Ám ahhoz, hogy belássuk, miért is fogyasztható mindez, el kell engednünk az egészből a sci-fit (robotok kavarnak) meg a valóságot (ők az épp soros páriák). És akkor jön a havaj: egy épp kellő távolságig eltartott, ironikus látásmód, laza vonalakkal, mégis precízen megrajzolt figurák, adott esetben akár a karikatúráig elhurcolva, lendületes történet, sosem látott tűprofi színészek, eredeti színhasználat, csupa üdítő marhaság. Gépszex és egyéb természetű izgalmak.

Az €Akta Människor kétségkívül az utóbbi időszak egyik legjobb sorozata, s ősztől jön a második évada is.

Május 28-tól az AXN Sci-fi műsorán


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.