Tévésorozat

Világgép - Real Humans - Az első generáció (€Akta Människor)

  • - ts -
  • 2013. június 23.

Film

Felettébb emberszabású robotok Svédországban: ironikus látásmód, lendületes történet, sosem látott tűprofi színészek, gépszex és egyéb természetű izgalmak az utóbbi időszak legkiemelkedőbb tévésorozatában!

Ne szépítsük, az amerikai sorozatok döglődnek, önmagukat ismétlik, s a láthatáron sincs túl sok ígéretes darab. A tuti egy ideje Angliából érkezik, ott szinte hetente jönnek ki az öt-hat részes kis remekek, s tényleg csak a nagy számok törvénye miatt oly sok köztük a gyerekgyilkosos baromság (persze azok is érzékenyre rajzolt társadalmi paravánok előtt üttetnek nyélbe).

Szokás ilyenkor megemlíteni a skandináv szériákat mint hitelt érdemlő ellenállítást Amerikával szemben, de ilyenkor mindig a krimikre gondolunk (Egy gyilkos ügy, A híd, Kard által vész). De bármilyen hihetetlen is, Skandináviában nem csak krimiket faragnak vagy jéghokiznak, tudunk egy sci-fi sorozatról, amiről elöljáróban legyen annyi elég, hogy tök állat. Sőt!

Arról lesz hamarosan szó a fejlett társadalmakban, hogy olyan szuper - zömmel háztartási, ám abban szerfelett sokoldalú (konyha, kiskert, ágy) - robotgépek lepik el a piacot, amelyek több mint emberszabásúak, inkább kiköpött másaink. Ez, mondjuk, még nem lenne nagy ötlet, megvolt már párszor a sci-fi irodalomban, az apropójukból forszírozott kérdés dettó fennállt már a tudományos-fantasztikus irodalom feltalálása előtti időkben is: láttuk már a Gilgamest meg a Modern Gilgamest is, tehát nyugodtan békén lehetne minket hagyni avval, hogy meddig ember az ember, s honnan más már.

false

Oké, de csupán attól mégsem lehet marha jó egy tízrészes tévésorozat, hogy a királyi akadémia felvette hivatalos svéd szónak a hubot kifejezést (így hívják a sorozatban a konyha környékén sertepertélő gépcsákeszeket, Anitát, Bót és Odit meg a többi hasonszőrű nyavalyást).

A svédországi zavargásokat pedig mintha az AXN Sci-fi magyarországi premierjéhez igazították volna, a kínjukban kocsikat gyújtogató - zömmel színes bőrű - bevándorlók sztorija ugyanis dermesztő hasonlatosságot mutat a hubotok természetesen az első kockától az utolsóig fantázia szülte hányattatásaival. És e tájon keresendő e svéd sorozat fő tudománya. Hogy tudniillik úgy játssza le a mindenkori alsókutyák és a többségi társadalom meccseit, hogy közben nem lóg ki a csörték mögül a nagy ronda liberális lóláb. Magyarul a mű nem a leckét mondja fel, mégis megtanulhatja belőle mindenki. Ja, basszus, a robot is ember, gondoltad volna?

Ám ahhoz, hogy belássuk, miért is fogyasztható mindez, el kell engednünk az egészből a sci-fit (robotok kavarnak) meg a valóságot (ők az épp soros páriák). És akkor jön a havaj: egy épp kellő távolságig eltartott, ironikus látásmód, laza vonalakkal, mégis precízen megrajzolt figurák, adott esetben akár a karikatúráig elhurcolva, lendületes történet, sosem látott tűprofi színészek, eredeti színhasználat, csupa üdítő marhaság. Gépszex és egyéb természetű izgalmak.

Az €Akta Människor kétségkívül az utóbbi időszak egyik legjobb sorozata, s ősztől jön a második évada is.

Május 28-tól az AXN Sci-fi műsorán


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.