Tévésorozat

Világgép - Real Humans - Az első generáció (€Akta Människor)

  • - ts -
  • 2013. június 23.

Film

Felettébb emberszabású robotok Svédországban: ironikus látásmód, lendületes történet, sosem látott tűprofi színészek, gépszex és egyéb természetű izgalmak az utóbbi időszak legkiemelkedőbb tévésorozatában!

Ne szépítsük, az amerikai sorozatok döglődnek, önmagukat ismétlik, s a láthatáron sincs túl sok ígéretes darab. A tuti egy ideje Angliából érkezik, ott szinte hetente jönnek ki az öt-hat részes kis remekek, s tényleg csak a nagy számok törvénye miatt oly sok köztük a gyerekgyilkosos baromság (persze azok is érzékenyre rajzolt társadalmi paravánok előtt üttetnek nyélbe).

Szokás ilyenkor megemlíteni a skandináv szériákat mint hitelt érdemlő ellenállítást Amerikával szemben, de ilyenkor mindig a krimikre gondolunk (Egy gyilkos ügy, A híd, Kard által vész). De bármilyen hihetetlen is, Skandináviában nem csak krimiket faragnak vagy jéghokiznak, tudunk egy sci-fi sorozatról, amiről elöljáróban legyen annyi elég, hogy tök állat. Sőt!

Arról lesz hamarosan szó a fejlett társadalmakban, hogy olyan szuper - zömmel háztartási, ám abban szerfelett sokoldalú (konyha, kiskert, ágy) - robotgépek lepik el a piacot, amelyek több mint emberszabásúak, inkább kiköpött másaink. Ez, mondjuk, még nem lenne nagy ötlet, megvolt már párszor a sci-fi irodalomban, az apropójukból forszírozott kérdés dettó fennállt már a tudományos-fantasztikus irodalom feltalálása előtti időkben is: láttuk már a Gilgamest meg a Modern Gilgamest is, tehát nyugodtan békén lehetne minket hagyni avval, hogy meddig ember az ember, s honnan más már.

false

Oké, de csupán attól mégsem lehet marha jó egy tízrészes tévésorozat, hogy a királyi akadémia felvette hivatalos svéd szónak a hubot kifejezést (így hívják a sorozatban a konyha környékén sertepertélő gépcsákeszeket, Anitát, Bót és Odit meg a többi hasonszőrű nyavalyást).

A svédországi zavargásokat pedig mintha az AXN Sci-fi magyarországi premierjéhez igazították volna, a kínjukban kocsikat gyújtogató - zömmel színes bőrű - bevándorlók sztorija ugyanis dermesztő hasonlatosságot mutat a hubotok természetesen az első kockától az utolsóig fantázia szülte hányattatásaival. És e tájon keresendő e svéd sorozat fő tudománya. Hogy tudniillik úgy játssza le a mindenkori alsókutyák és a többségi társadalom meccseit, hogy közben nem lóg ki a csörték mögül a nagy ronda liberális lóláb. Magyarul a mű nem a leckét mondja fel, mégis megtanulhatja belőle mindenki. Ja, basszus, a robot is ember, gondoltad volna?

Ám ahhoz, hogy belássuk, miért is fogyasztható mindez, el kell engednünk az egészből a sci-fit (robotok kavarnak) meg a valóságot (ők az épp soros páriák). És akkor jön a havaj: egy épp kellő távolságig eltartott, ironikus látásmód, laza vonalakkal, mégis precízen megrajzolt figurák, adott esetben akár a karikatúráig elhurcolva, lendületes történet, sosem látott tűprofi színészek, eredeti színhasználat, csupa üdítő marhaság. Gépszex és egyéb természetű izgalmak.

Az €Akta Människor kétségkívül az utóbbi időszak egyik legjobb sorozata, s ősztől jön a második évada is.

Május 28-tól az AXN Sci-fi műsorán


Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.